Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfogalmazása nem teljesen egyértelmű, hiszen a munkáltató károkozásával összefüggésben a munkavállaló részére megállapítható egyösszegű kártérítés, illetve járadék is. A járadék viszont egy rendszeres – tehát nem egyösszegű – pénzbeli juttatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.Annak ellenére, hogy ténylegesen valamilyen okból nem történik munkavégzés, a szabadságra jogosító időtartamba történő beszámítás szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Egy adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nőnek 2012. szeptember 20-án gyermeke született. 2014. szeptember 18-án kelt levélben kérte a munkáltatói jogkör gyakorlóját arra, hogy gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen számára gyermeke 3. életéve betöltéséig. A közalkalmazott kérelmét 2014. október hónapban személyesen nyújtotta be az intézmény munkaügyi ügyintézőjének. A kérelem csak 2014. de­cember hónap elején került a munkáltatói jogkör gyakorlója elé. Az érintett közalkalmazott eljárása közalkalmazotti kötelezettségszegést valósít-e meg, ha igen, a kötelezettségszegés milyen súlyú munkáltatói intézkedést alapozhat meg? Fel lehet menteni a közalkalmazottat kötelességszegés miatt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A tárgyidőszakban hatályos régi Mt. 138. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállaló anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amelyet eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a születés várható időpontja elé essen, Az (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmények 2015

Kérdés: Hogyan változtak a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményekre vonatkozó szabályok 2015-ben?
Részlet a válaszából: […] A NAV által 2015. január 9-én kiadott tájékoztató pontos választ ad erre a kérdésre:"Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények változásárólAz egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény

Kérdés: Igénybe veheti-e a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az a társaság, amelyik 2012-ben alakult, illetve a 2013-ban belépő új dolgozók esetében az a vállalkozás, amelyik 2012-ben valamennyi dolgozója esetében végrehajtotta a bérkompenzációt?
Részlet a válaszából: […] Igen, a munkabérek nettó megőrzésével összefüggő szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt igénybe veheti a kérdésben említett vállalkozás. Ennek magyarázata, hogy a 2011. évi CLVI. tv. 460. § (6) bekezdése b) pontjának bb) alpontja szerint a kedvezmény 2013-ban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
Részlet a válaszából: […]  A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében nema munkaidő, hanem a kereset összege határozza meg a megszerzett szolgálati időmértékét. Amennyiben ugyanis a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Közoktatási intézmény munkavállalójának nyugdíjazása

Kérdés: Milyen módon és formában szüntethető meg a munkaviszonya egy nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézménnyel munkaviszonyban álló, pedagógus munkakörben foglalkoztatott nőnek, ha rendelkezik 40 éves jogosultsági idővel, és igénybe kívánja venni az öregségi nyugdíjat? Milyen juttatások illetik meg a munkaviszony megszüntetésével?
Részlet a válaszából: […]  A Közokt-tv. 122. §-ának (1) bekezdése értelmében a nemállami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatásiintézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelezőóraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 27.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezéseket azMt. VI. fejezete az "Egyéb munkaidő-kedvezmények" cím alatt tartalmazza. E rendelkezések alapján a munkavállaló kérésére a munkáltatóaz alábbi esetekben köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy cég 1 fő alkalmazott részére munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizet havonta 50-60 ezer forint összegben? Köthető-e adott munkakörhöz, életkorhoz stb. a juttatás feltétele?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a dolgozó(i)részére önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói tagként az önkéntes pénztárakbahozzájárulást teljesítsen. Ez a hozzájárulás a törvényi feltételek fennállásaesetén adó- és járulékmentes, a munkáltató pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] A szociális biztonság erősítésének gondolata és az öngodoskodás igénye teremtette meg az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár intézményét, mely a napjainkra nagy számban létrejött pénztárszervezeteknek köszönhetően a társadalombiztosítás reformja részének is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.