Várandós munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Milyen ellátást kell megállapítani a szülést követően annak a várandós munkavállalónak, aki 2015. július 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 16-án munkahelyi balesetet szenvedett, melyet a foglalkoztató üzemi balesetnek ismert el, így jelenleg baleseti táppénzt folyósítanak részére, és a szülésének várható időpontja 2018. február 9.? Az üzemi baleset következtében a dolgozó keresőképtelensége várhatóan fél évig is eltarthat.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39. §-a (1) bekezdésében foglaltak értelmében, az, aki ugyanazon biztosítási jogviszonya alapján táppénzre, baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, vagy gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.Jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Ellátások negyedik gyermek szülése esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult negyedik gyermeke születését követően az édesanya, aki 2016. november 11-től három kiskorú gyermeke után gyermeknevelési támogatásban részesül, a 2013. november 10-én született legkisebb gyermekére tekintettel folyósított GYES ideje alatt, 2016 januárjában visszament dolgozni a korábbinál rövidebb, heti 16 órás munkaidőben, és a szülés várható ideje október 5-e? Az anya 2017 júliusától előreláthatólag veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba fog kerülni. Jogosult lesz táppénzre a szülésig ebben az esetben? Amennyiben igen, akkor kaphatja tovább a GYET-et a táppénzfolyósítás ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Nézzük meg először az anya táppénzre való jogosultságát. A gyermeknevelési támogatás mellett munkát végzőkre a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni.A táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Végkielégítés

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani annak a munkavállalónak a végkielégítését, aki 1996. szeptember 1-je óta dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és a munkaviszonyát most meg kívánják szüntetni? Mennyi végkielégítésre lesz jogosult a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkavállalónak végkielégítés akkor jár, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt, vagy az alapján szűnik meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás következtében más törvény hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Jogosultsági idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a legfontosabbal, a 40 év jogosultsági idővel. Az ápolási díj tartama – noha szolgálati idő – nem minősül jogosultsági időnek. Ugyanakkor a munka-viszony igen. Mégpedig 1 nap munkaviszonyban (vagy más jogosultsági időként figyelembe vehető biztosítási jogviszonyban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A magyar jogszabályok szerinti jelenleg az a személy minősül saját jogú nyugdíjasnak, aki– a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban,– az Európai Unió valamely tagállama, illetve Norvégia, Izland,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Táppénzjogosultság lejárta

Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv.-ben foglaltak szerint táppénz a keresőképtelenség időtartamára, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át jár. Amennyiben a folyamatos biztosítás időtartama egy évnél rövidebb, táppénz csak a folyamatos biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Magánnyugdíjpénztár tagjának nyugdíja

Kérdés: Várhatóan milyen százalékos mértékben kerül csökkentésre annak a munkavállalónak a nyugellátása, aki 40 év jogosultsági idővel 2016. év novemberében megy nyugdíjba, és továbbra is magánnyugdíjpénztár tagja marad?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 21./A. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a biztosított, volt biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy az általános szabályok alapján kiszámított nyugdíjösszeget meg kell szorozni az 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

GYED-jogosultság megszűnt munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult lesz GYED-re egy munkavállaló a 2016. augusztus hónapban született gyermeke után, ha az elmúlt 5 évben nem szakadt meg a biztosításban töltött ideje, és 2015. október hónap óta áll alkalmazásban a jelenlegi munkáltatójánál, amely október végén végelszámolással jogutód nélkül megszűnik?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelművé tételéhez nézzük meg, hogy a biztosítás megszűnése után az anya jogosult-e GYED-re. Az nem vitás, hogy a munkáltató megszűnésével egyidejűleg a munkaviszony is megszűnik.Az Eb-tv. 42/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Alkalmi munka figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés:

Szolgálati időnek számít az alkalmi munkavállalás időszaka?

Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj megállapítása során az alkalmi munkavállalói könyvvel, illetve 2010. augusztus 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás napjait szolgálati időként, az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíjat pedig keresetként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Szolgálati idő két munkahely esetén

Kérdés: A munkavállaló jogviszonya 2009. október 31-én megszűnt, az utolsó 3 hónapban felmentették a munkavégzés alól, ezért augusztus 1-jétől elhelyezkedett egy másik cégnél. A kérdéses 3 hónapban mindkét helyen teljes munkaidős munkabér alapulvételével történt meg a nyugdíjjárulék levonása. Mennyi szolgálati időt szerzett így?
Részlet a válaszából: […] Az említett munkavállaló 2009. augusztus, szeptember és október hónapokban egyidejűleg többes jogviszonyban állt, és mindkét jogviszonyában – figyelembe véve természetesen az akkor még létező éves felső határt – nyugdíjjárulékot fizetett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.
1
2
3
4
7