14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Nyugdíjkorhatárt betöltött megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Figyelembe lehet venni a rehabilitációs hozzájárulás számítása során megváltozott munkaképességű munkavállalóként azt a munkaviszonyban álló dolgozót, akit eddig beszámított a munkáltató, mert a rendelkezésre álló komplex minősítés szerint 43 százalékos az egészségi állapota, azonban elérte a nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjat kap? Figyelembe vehető az a dolgozó, aki szintén elérte a nyugdíjkorhatárt, de nem öregségi nyugdíjat kap, hanem kérte a rokkantsági ellátás továbbfolyósítását? Mit jelent az, hogy az Mm-tv. 38/C. §-a alapján valaki mentesül a komplex minősítés alól?
2. cikk / 14 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés:
Valóban figyelembe kell venni a rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál a foglalkoztatónál megbízási jogviszonyban álló személyeket abban az esetben, ha a munkaidejük bizonyíthatóan meghaladja a havi 60 órát?
3. cikk / 14 Ápolási díjban részesülő személy egyéb ellátása
Kérdés: Igénybe vehető valamilyen támogatás vagy egyéb ellátás abban az esetben, ha egy ápolási idő mellett napi 4 órás munkát vállaló személynek megszűnik a munkaviszonya?
4. cikk / 14 Rokkantsági ellátásban részesülők kompenzációja
Kérdés: Meddig lehet kérni a rokkantsági ellátásban részesülők számára igényelhető kompen-zációt?
5. cikk / 14 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy 57 százalékos egészségi állapottal rendelkező, B1-es kategóriába tartozó, rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó, akinek a megváltozott munkaképességét 2018-ban állapították meg? Havi 25 ezer vagy havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie abban az esetben, ha bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá?
6. cikk / 14 Rokkantsági ellátás
Kérdés: Beadhatja 2018. május 26-a után a rokkantsági ellátás iránti kérelmet a magánszemély abban az esetben, ha a komplex felülvizsgálaton 2015-ben "C2" minősítést kapott, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, de a kérelmét elutasították a szükséges biztosítási idő hiánya miatt? Az igénylő időközben megszerezte a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szükséges 1095 nap biztosítási időt. Hogyan kell benyújtania az igénylést, és mennyi lesz az ellátás összege? Meg kell jelennie újra az orvosi bizottság előtt, ha a 2015-ös kérelem elutasításában az szerepel, hogy a felülvizsgálat ideje 2018. november hó?
7. cikk / 14 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése
Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
8. cikk / 14 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
9. cikk / 14 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Hogyan lehet az, hogy egy 1955. július 13-án született nőnek 41 év szolgálati ideje van, de a nyugdíj-biztosítási igazgatóság által visszaigazolt jogviszonya csak 35 év? Milyen jogszabály alapján nem vettek figyelembe 3 év munkanélküli-járadékon töltött, valamint 2 év ledolgozott időt, illetve hogyan igazolható ez az időszak? Igényelhető ennek ellenére a nők kedvezményes nyugdíja a 35 év jogviszony alapján csökkentett összegben, hiszen a tényleges szolgálati idő 41 év, és a kérelmező előreláthatólag már nem tud több időt szerezni?
10. cikk / 14 Adómentes közlekedési kedvezmény
Kérdés: Keletkezik valamilyen közteher-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy közlekedési szolgáltatást végző munkáltató a munkavállalójának adómentesen egész évre szóló díjmentes utazást lehetővé tevő bérletet juttat, de a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, a bérletet azonban továbbra is használhatja?
