Kiva hatálya alá tartozó cég ügyvezetője

Kérdés: Helyesen jár el a kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég, ha a társaság tagja után, aki ügyvezetőként ingyenes megbízás keretében dolgozik a cégben, nem fizet semmilyen közterhet, és vele kapcsolatban kivaalap-növelő tényezőt sem számol? Az ügyvezető rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is.
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. A Kiva-tv. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a kivaalapot növelik a személyi jellegű kifizetések. A jogszabály alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek minősül – többek között – azon személyi jellegű ráfordítás, amely az adóévben a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Egyéni cég tagja

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy egyéni cég tagjának abban az esetben, ha eddig teljes munkaidős munkaviszonyban állt, de a bértámogatás kapcsán munkaideje heti 30 órára csökkent? Megteheti, hogy a cégben is csak napi 1-2 órában végezzen munkát ennek megfelelő díjazásért?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 4. alpontja értelmében az egyéni cég tagja társas vállalkozónak minősül. A biztosított társas vállalkozót pedig – amennyiben nem nappali tagozatos diák, illetve nem rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal – havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Szülés a biztosítás megszűnése után

Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a munkaviszony megszűnésével, azaz 2016. augusztus 31-én a biztosítás is megszűnt. A munkaviszony megszűnését követően gyermekgondozási segélyben részesülő személy már nem minősül biztosítottnak, a Tbj-tv. 16. §-ában foglaltak alapján egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Betéti társaság baleseti táppénzben részesülő ügyvezetője

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy betéti társaság ügyvezetői teendőket ellátó beltagjának, aki rendelkezett egy heti 36 órás munkaviszonnyal, amely megszűnt ugyan, de e jogviszonyra tekintettel továbbra is baleseti táppénzben részesül? Az ügyvezető e tevékenységéért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagja a nem munkaviszonyban ellátott ügyvezetői pozíciója alapján a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében biztosított társas vállalkozónak minősül, tekintettel arra, hogy már nem rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással. Ez azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. értelmében az egyéni vállalkozó "tevékenységetkezdő"-nek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően aze napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységetkezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolványa átvételétől, annak visszaadásáig tart. Ennek tartama alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkaidő hosszától függetlenül kiterjed a biztosítás, tehát főszabályként a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet.Hogy ezen ellátások közül ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt választ adnánk a kérdésre, röviden összefoglaljuk a gyermeknevelési támogatás lényegesebb ismérveit, az igényjogosultság főbb szabályait. Bevezetésére az 1993-as Szoc-tv.-ben jövedelemhatártól függő szociális juttatásként került sor, ahonnan a Cst. 1999. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.