Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfogalmazása nem teljesen egyértelmű, hiszen a munkáltató károkozásával összefüggésben a munkavállaló részére megállapítható egyösszegű kártérítés, illetve járadék is. A járadék viszont egy rendszeres – tehát nem egyösszegű – pénzbeli juttatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül összetett, és sok – ténylegesen nem megfogalmazott – problémát is felvet. Az alábbiakban sorra vesszük az egyes kérdéseket, illetve a lehetséges megoldásokat, a jelenleg hatályos jogszabályi keretek figyelembevételével.Az Eb-tv. 2013. július 5-ig az 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Iskolaszövetkezet tagja

Kérdés: Milyen munkajogi előírások vonatkoznak az iskolaszövetkezet és tagja között létrejött munkaviszonyra?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. IV. rész 3:325-3:367. §-ai szabályozzák a szövetkezetekre vonatkozó általános szabályokat (általános rendelkezések; a szövetkezet szervezete; a szövetkezeti tagsági jogviszony; kisebbségvédelem; a szövetkezet átalakulása, egyesülése és szétválása; a szövetkezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Szolgálati idő

Kérdés: Hogyan tudhatja meg egy magánszemély, hogy hány év szolgálati időt szerzett, tekintettel arra, hogy megszűnt a szolgálatiidő-számítás intézménye?
Részlet a válaszából: […] 2013. január 1-jétől valóban megszűnt a szolgálatiidő-elismerési kérelem jogintézménye. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megszerzett nyugdíjváromány kiszámítására, közlésére nem lenne jogszabályi lehetőség. A hatályos jogszabály elektronikus úton biztosít lehetőséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] A válasz azzal a vélelemmel készült, hogy az érintett,külföldi kiküldetésben lévő munkavállaló belföldi (magyar) illetőségű.(Külföldi illetőségű munkavállalóra eltérő szabályok vonatkoznak.) Az Szja-tv. 2. § (4) bekezdése szerint a belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.