Mezőgazdasági őstermelő számlája

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a számlát befogadónak abban az esetben, ha egy mezőgazdasági őstermelő állított ki számlát talajmunkák végzéséről egy másik mezőgazdasági őstermelő részére? Bevételként kell elszámolni a számla összegét a szolgáltatást végző őstermelőnél?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett esetben a szolgáltatást végző mezőgazdasági őstermelő – noha adószámmal rendelkezik és számlaképes – egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalta és végezte el a rábízott feladatot, tehát a közte és a díjazást fizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tér ki arra, hogy a munkaügyi per tárgyát képező jogellenes munkaviszony megszüntetésére mikor került sor. Ezért elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy a válaszunk azzal a feltételezéssel készült, hogy a kérdésben említett jogellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Hallgatói munkadíj

Kérdés:

Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?

Részlet a válaszából: […] A 2012/70. Adózási kérdés részletesen foglalkozik a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző személyek társadalombiztosítási jogállásának megítélésével [1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pont]"A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk jogértelmezése helyes. A 2009. évi XXXV. törvényátmeneti rendelkezései szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Adószámos magánszemély megbízási díjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, illetve az önálló tevékenységet végző, adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélynek egy 220 000 forint összegű szakértői díj után, amely a kiadott számla alapján áfamentes tevékenységnek minősül? Keletkezik-e bevallási kötelezettsége a cégnek?
Részlet a válaszából: […] Az ún. adószámos magánszemély által önálló tevékenységkeretében, megbízási szerződés alapján megszerzett szakértői díj utáni adó- ésjárulékfizetésre a megbízási jogviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.E jogviszony jellemzője, hogy a biztosítás akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Román állampolgárságú tanulóval kötött tanulószerződés

Kérdés: Milyen kötelezettségei és feladatai vannak a foglalkoztatónak, ha egy román állampolgárságú, 19 éves fiatallal köt tanulószerződést?
Részlet a válaszából: […] A nem magyar állampolgárságú tanulóval kötötttanulószerződés vonatkozásában a foglalkoztatónak a következőket kell szemelőtt tartania. Harmadik állam állampolgárának (nem közösségi tagállam)állampolgára biztosítását, ha szociális biztonsági vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Együttműködési megállapodás gyakorlati képzésre

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve a foglalkoztatót, mit kell levonni a tanulótól, és mi a teendő a magán-nyugdíjpénztári belépéssel a következő két esetben? Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 2006. augusztus 7-étől 2006. december 1-jéig, juttatás: bruttó 100 000 forint/hó/hallgató. Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 11 hónap, a megállapodásban fel van tüntetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók neve. Az együttműködési megállapodás mellé a cég kapott egy megállapodást, ahol felek a foglalkoztató és a tanuló, és amely 11 hónapon keresztül napi 8 órás foglalkoztatásra szól. Juttatás: bruttó 100 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a tanuló, illetve akft. között egyik esetben sem keletkezik biztosítási kötelezettséggel járójogviszony. Ebből következően az együttműködési megállapodásban kikötöttjuttatás után társadalombiztosítási, illetve egyéni járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] Az együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatotttanuló és a vállalkozó között – ellentétben a tanulószerződés alapjánfoglalkoztatott tanulóval – biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nemkeletkezik. Ebből következően – ha nem kötnek egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Üdülési csekk

Kérdés: Hogyan lehet hozzájutni az üdülési csekkhez, a munkáltatónak milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] Az elmúlt években nagymértékben átalakult a hagyományos szociális juttatások rendszere, és ez nem hagyta érintetlenül a hazai üdülési gyakorlatot sem. A cégek privatizálása után megszűnt a vállalati üdülők nagy része, és a megmaradt intézmények karbantartására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.
1
2