Nyugdíjas munkavállaló táppénze

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
Részlet a válaszából: […] Először is nézzük meg, hogy ki jogosult táppénzre.Az Eb-tv. 43. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az ellátásokra való jogosultságáról és azok összegéről adnánk tájékoztatást, a biztosítási kötelezettségről kell említést tenni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) és j) pontjában foglaltak szerint biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Pályakezdő irányadó időszaka és számítási időszaka

Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?
Részlet a válaszából: […] Irányadó időszak alatt értjük az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időtartamot. Az irányadó időszak kezdőnapja nem lehet korábbi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés:

Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.

Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először nézzük meg, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő személy minek minősül. Az Eb-tv. 4. §-ának f) pontjában foglaltak szerint saját jogú nyugdíjas a rehabilitációs járadékban részesülő, tehát nyugdíjasnak kell tekinteni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Folyamatos biztosítási időn belül ugyanannál a munkáltatónál elhelyezkedő munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely abban az esetben, ha a 2013. évben elért jövedelem alapján állapította meg annak a munkavállalójának a táppénzét, akinek a kétéves munkaszerződése 2014. május 31-én lejárt, ezen a napon a biztosítási jogviszonya is megszűnt, de 2014. június 2-től ugyanannál a cégnél megbízási jogviszonyban foglalkoztatják havi 60 000 forint megbízási díjért, tehát ismét biztosítottá vált, és 2014. június 23-án veszélyeztetett terhesként táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] Az első és legfontosabb, hogy a 2013. július 15-étől hatályos szabályok alapján a pénzbeli ellátások naptári napi átlagának számításánál csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Második gyermekére tekintettel mi lesz az ellátások alapja annak a kismamának, aki 2012. május 30-tól folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, 2014. április 19-től GYED-en van, és a foglalkoztatójánál munkát vállalna, amíg második várandóssága engedi? Második gyermekének születése 2014. december 28-ra várható.
Részlet a válaszából: […] 2014. január 1-jétől a gyermek egyéves kora után a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlanul lehet munkát végezni. Továbbra is hatályban van azonban az a törvényi rendelkezés, hogy nem jár a gyermekgondozási díj, ha a gyermek egyéves kora előtt a jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre adandó válasz a Tbj-tv. és az Szja-tv. fogalommeghatározásain alapul. A Tbj-tv. alkalmazásánál mezőgazdasági őstermelőnek az Szja-tv. 3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személyt kell tekinteni [Tbj-tv. 4. § w) pontja]. Az Szja-tv. 3. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a dolgozónak egyidejűleg fennálló két biztosításra kötelezett jogviszonya van, és – feltételezhe­tően – mindkét jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Annak, aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Egyéni vállalkozóként működő közalkalmazott szülése

Kérdés: Milyen ellátásra és milyen összegben lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2003 óta közalkalmazottként dolgozik, első gyermekével 2008. december 31-ig GYED-ben, 2009. október 1-jétől 2010. december 18-ig GYES-ben részesült, ezt követően szabadságát töltötte, majd 2011. február 10-től táppénzen van, és június elején ismét szül? A 2009. január 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakra járó GYED-et egyéni vállalkozói tevékenység miatt vissza kellett fizetnie. A vállalkozói tevékenységet jelenleg is folytatja.
Részlet a válaszából: […] A leírtak szerint a dolgozónak egyidejűleg fennálló kétbiztosítási jogviszonya van. Az egyik a 2003-tól fennálló közalkalmazottijogviszony, a másik az egyéni vállalkozói. A vállalkozói tevékenységekezdetének dátuma valószínűleg 2009. január 1., mert a GYED-et ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. §-ában foglalt rendelkezések értelmében aközalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre létesülhet. Főszabály,hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételkénthelyettesítés céljából, vagy meghatározott munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.
1
2