43 cikk rendezése:
1. cikk / 43 Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
2. cikk / 43 A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: Milyen időszakok számíthatók be a csecsemőgondozási díjhoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe? Folyamatosnak kell lennie a biztosításnak, vagy az egyes időszakok között lehet 30 napnál hosszabb megszakítás is?
3. cikk / 43 Angliából hazaköltöző magyar állampolgár GYED-e
Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon GYED-re az a magyar állampolgárságú nő, akinek a gyermeke 2023 augusztusában született, a jelenlegi munkaviszonya Angliában 2015-ben kezdődött, de 2024. január 31-én megszüntetésre kerül? Az érintett a külföldi jogviszony megszüntetése után visszaköltözik Magyarországra és itthon létesít munkaviszonyt.
4. cikk / 43 Előzménykérés
Kérdés: Elfogadhatja a kifizetőhely a munkavállaló által az ügyfélkapuról kinyomtatott biztosítási előzményeket abban az esetben, ha a dolgozó elvesztette a tb-kiskönyvét, vagy a dolgozónak igazolást kell kérnie a kormányhivataltól ebben az esetben? Az érintett munkavállaló felesége jelenleg GYES-en van egyéves gyermekükkel, mert nem volt biztosítási jogviszonya, a munkaviszonyban álló munkavállaló azonban most igénybe kívánja venni a GYED-et.
5. cikk / 43 Két gyermek után egyidejűleg járó ellátások
Kérdés:
Jogosult lehet CSED-re a második gyermek születése napjától az édesanya abban az esetben, ha a nagyobb gyermek után az apa vette igénybe a GYED-et a gyermek kétéves koráig? A dolgozó 2020. október 19-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, első gyermeke 2021. szeptember 28-án született, CSED-re nem volt jogosult, mivel nem rendelkezett a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idővel, ezért a szülés napjától táppénzben részesült, majd 2022. január 1-jén munkába állt. Tekintettel arra, hogy a dolgozó nem volt jogosult GYED-re sem, ezért az ellátást az apa vette igénybe a gyermek kétéves koráig. A dolgozónak 2023. május 24-én megszületett a második gyermeke, a szülés előtt 2023. február 13-tól veszélyeztetett várandósság címén táppénzben részesült, a szülés napjától CSED-et igényelt. Befolyásolja valamilyen módon a jogosultságot, hogy az apa az első gyermekkel még GYED-en van?
6. cikk / 43 A folyamatos és a megszakítás nélküli biztosítási idő
Kérdés: A pénzbeli ellátások megállapításánál hol szükséges a folyamatos és a megszakítás nélküli biztosítási idő?
7. cikk / 43 Egyesült Királyságban szerzett biztosítási előzmény
Kérdés: Jogosult CSED-re és GYED-re egy édesanya, aki 2021. december 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előtte 2021. február 1-jétől november 20-ig az Egyesült Királyságban volt biztosított, és 2022. szeptember 8-án szült? A munkavállaló a szülés napjától igényelte a CSED-et.
8. cikk / 43 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
9. cikk / 43 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
10. cikk / 43 Szülés külföldi előzménnyel
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kismama, aki 2020-ban érettségizett, szeptemberben férjhez ment, 2021. januárban Angliába költözött, ahol 2021. február 1-jétől május 31-ig munkaviszonyban dolgozott, júniusban azonban hazaköltözött, és első gyermekét 2021. október 15-re várja? Az érintett 2021. július 5-től Magyarországon munkaviszonyba áll, korábban itthon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezett.
