Kevés szolgálati idő

Kérdés: Jogosult lehet öregségi nyugdíjra az a személy, aki csak 18 év szolgálati idővel rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj megállapítására a nyugdíjkorhatár elérését követően van lehetőség, amennyiben az igénylő rendelkezik a résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati idővel, vagy a teljes öregségi nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idővel.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Megállapodás szolgálati időre

Kérdés: Bárki növelheti a szolgálati idejét megállapodás kötésével, vagy vannak feltételei ennek az eljárásnak? Fizetheti a nyugdíjjárulékot maga után havonta az a személy, aki jelenleg semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik, de külföldön élő gyermekétől havonta nagyobb összegű támogatást kap?
Részlet a válaszából: […] A megállapodás alapján az öregségi nyugdíj megállapításához szolgálati időt, vagy szolgálati időt és nyugdíjalapot képező jövedelmet szerezhet az a személy, aki még nem nyugdíjas, nincs munkája, vagy más formában nem biztosított, vagy a biztosítása szünetel.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Nyugellátás kevés szolgálati idő esetén

Kérdés: Megállapítható öregségi nyugdíj abban az esetben, ha az igénylő csupán 9 év munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj abban az esetben állapítható meg, ha az igénylő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év, vagy a résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati idővel.A társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Nyugdíj összege

Kérdés: Okozhatja a nyugdíjak összegének jelentős eltérését két korábbi kolléga esetében az, hogy az egyik egy ideig rokkantsági nyugdíjban részesült? A keresetek több mint 10 évig meg-egyeztek, az egyik mégis kétszer annyi ellátást kap, mint a másik.
Részlet a válaszából: […] Ez a kérdés sokszor elhangzik szóban és írásban, ezért örülünk, hogy az Ön kérdése kapcsán ennek hátteréről tájékoztatást adhatunk. A nyugdíj egy jövedelemarányos keresetpótló ellátás, amelynek összegét két tényező határozza meg: a szolgálati idő hossza és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Mezőgazdasági őstermelő nyugellátása

Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.
Részlet a válaszából: […] A probléma tisztázása érdekében mindenekelőtt a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltakat kell áttekintenünk. Az említett – 1998. ja-nuár 1-jétől hatályos – jogszabályi hely értelmében a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

Kisadózó vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Melyik jogszabály rendelkezik pontosan arról, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói bevételből csak a társadalombiztosítási ellátási alapot kell figyelembe venni a szolgálati járandóságra vonatkozó jövedelemkorlát számítása során?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében a korhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlát szabályait (Tny-tv. 83/B. §) a korhatár előtti ellátásban részesülőkre is megfelelően alkalmazni kell.A Tny-tv. említett szakasza szerint, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Külföldi jövedelem figyelembevétele a jövedelemkorlát meghatározása során

Kérdés: Figyelembe kell venni az éves kereseti korlát meghatározása során az Ausztriában egy idős házaspár ápolásáért kapott díjazást egy kedvezményes nyugdíjban részesülő 60 éves nő esetében? A munkavégzést Ausztriában a szabályoknak megfelelően bejelentették.
Részlet a válaszából: […] Elsődlegesen közelítsük meg a kérdést a konkrét jogszabályi hely "irányából".A Tny-tv. 83/B. §-a értelmében, a korhatárt be nem töltött nyugdíjas amennyiben– a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve– egyéni vagy társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés:

Teljes szolgálati időt fog szerezni az az egyéni vállalkozó, aki 2013. január 1-jétől a kis­adózó vállalkozások tételes adóját választja, és kis­adózóként a hivatalos jövedelme csak 81 300 forint lesz?

Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a biztosítottnak a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), valamint g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve az Mt. értelmében teljes munkaidőben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] Egyes gazdasági társaságok tagjainak – köztük a vezető tisztségviselői feladatok ellátása érdekében – a társasággal létesített jogviszonyával már több cikkben is foglalkoztunk. A téma "népszerűségére" tekintettel ejtünk ismét szót a korábbiakban már részletesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.