24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Mi a helyes álláspont annak a munkavállalónak az esetében, aki már rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel? A vállalkozás szerint a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, és így például indoklás nélkül felmondható a munkaviszonya, illetve nem jogosult táppénzre, a cég könyvelője viszont nem osztja ezt a véleményt.
2. cikk / 24 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát 2020 októberétől egy 2020 januárjától nyugdíjas személy?
3. cikk / 24 Mezőgazdasági őstermelő szolgálati ideje
Kérdés: Miként vehető figyelembe szolgálati időként a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához egy mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje abban az esetben, ha az előző évi bevétele 0 forint volt, így nem kötelezett járulék fizetésére?
4. cikk / 24 Nyugdíj visszamenőleges igénylése felmondás után
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató 2019. december hóban felmondott a munkavállalónak, akinek kéthavi végkielégítést fizetett, így 2020. februárban szűnt meg a munkaviszonya, de visszamenőlegesen 2019. október hónaptól kérte a nyugdíja megállapítását, ezért kéri a munkabér és a végkielégítés járulékainak rendezését? Önellenőrzést kell tartania a munkáltatónak ebben az esetben? Vissza kell fizetni a dolgozó részére a levont járulékokat? Visszakövetelhető a dolgozótól a már kifizetett végkielégítés?
5. cikk / 24 Nyugdíj újbóli megállapítása
Kérdés: Kérheti a nyugdíj újbóli megállapítását 2019 őszén, a nyugdíjkorhatára betöltésekor az a női munkavállaló, aki 2014-ben elérte a 40 év jogosultsági időt, és korhatár előtti nyugdíjassá vált, 2016-ban viszont nagyon jó álláslehetőséget kapott a közszférában, ezért nyugellátását 1 évig szüneteltette, majd 2018-tól – immár ellátás mellett – munkaviszonyban folytatja, ami a kereseti korlát miatt az év második felében szintén a folyósítás szünetelésével jár?
6. cikk / 24 Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai
Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
7. cikk / 24 Nem főállású kisadózó jövedelmi korlátja
Kérdés: Évente milyen összegben állíthat ki számlát a nyugdíja veszélyeztetése nélkül az az egyéni vállalkozó, aki a nők 40 év jogosultsági idejére tekintettel folyósított kedvezményes öregségi nyugdíjban részesül, és kisadózóként havonta megfizeti a 25 000 forint összegű tételes adót?
8. cikk / 24 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
9. cikk / 24 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
10. cikk / 24 1953-ban született személy nyugellátása
Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
