Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatás (GYET) mellett a Cst. 24. §-a értelmében heti 30 órát meg nem haladóan lehet keresőtevékenységet folytatni, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az érintett otthonában történik. A kérdésben egyéni, illetve társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Beltag járulékfizetési kötelezettsége GYES folyósítása alatt

Kérdés: Mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól a GYES folyósítása alatt egy betéti társaság beltagja, aki 2015. február 9-ig heti 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó volt, 2015. február 10-től pedig főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem közreműködik, a munkaviszonyban történő üzletvezetését pedig a társasági szerződés nem engedi? Számszerű példával levezetve mit jelent az a szabályozás, mely szerint a járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó GYES-ben, GYED-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] Nincs szükség számszerű példára, tekintve hogy a kérdésbeli ügyvezető beltag után a GYES folyósításának időtartamára nem keletkezik a bt.-ben járulékfizetési kötelezettség. Lényegében ezt mondja ki a Tbj-tv. 28. §-ának (1) bekezdésébe foglalt szabály, amelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Beltag GYES-e

Kérdés: Átveheti-e a tartósan beteg 10 éven aluli gyermekükre tekintettel folyósított GYES-t a közös háztartásban élő feleségétől az édesapa, aki egy bt. egyedüli beltagja, és a bt. által számlázott munkáját otthon végzi? A társaság kültagja nem végez munkát a cégben, és alkalmazott sincs. A beltag a társaságból nem vesz fel jövedelmet, de a garantált bérminimum után megfizeti a járulékokat. Szünetel-e a járulékfizetési kötelezettsége a GYES ideje alatt?
Részlet a válaszából: […]  A gyermekgondozási segélyre bármelyik szülő jogosult, ígynincs semmi akadálya annak, hogy a tartósan beteg gyermekük után az édesanyahelyett a jövőben az édesapa részesüljön ebben az ellátásban. A Cst. 21. § (1)bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […]   A gyermekgondozási segélyben, illetve a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik (Cst. 24. §). Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Megállapodás alapján fennálló fizetési kötelezettség szünetelése

Kérdés: Kell-e fizetnie a megállapodást kötött személynek az előírt járulékokat arra az időszakra, amely alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állt, abban az esetben, ha közben a megállapodás is érvényben van?
Részlet a válaszából: […]  A biztosítási kötelezettséggel érintett időszak alatt nemkell megfizetni a megállapodás alapján előírt járulékokat, az eljárás azonbanattól is függ, hogy a megállapodást milyen ellátásokra kötötték.A Tbj-tv. 34. §-a szerint az a belföldi nagykorú személy,aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Szolgálati idő külföldi tartózkodás esetén

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a nőnek, aki a férjével szeretne tartani külföldre, ahová külszolgálatra rendelték, de a nyugdíj-biztosítási jogviszonyát nem szeretné megszakítani?
Részlet a válaszából: […] A külföldön való tartózkodásának időtartamára nyugellátásrajogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34százalék (magánnyugdíjpénztár tag esetében a kötelező tagdíj mértékévelcsökkentve) nyugdíj-biztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése szerint a társas vállalkozás abiztosított társas vállalkozó után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

GYES-en lévő munkavállalót foglalkoztató munkáltató közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van, és kell-e ehót fizetnie annak a munkáltatónak, amely egy másik munkáltatónál heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező munkavállalót foglalkoztat, aki jelenleg GYES-en van?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkát vállalószemély biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályokszerint kell megállapítani, illetve teljesíteni. Utána az "új" munkáltatónak 29százalékos társadalombiztosítási járulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

GYES melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie a GYES melletti foglalkoztatás esetén annak a munkavállalónak, aki 8 éve beteg gyermekével GYES-en van, munkaviszonya 2007. május 10-én megszűnt, és 2007. június 20-án 4 órás közalkalmazotti jogviszonyt létesített?
Részlet a válaszából: […] Az a körülmény, hogy a közalkalmazottként munkát végzőszemély egyidejűleg gyermekgondozási segélyben is részesül, az utána felmerülőjárulékfizetési kötelezettségre nézve nincs kihatással. Ezért agyermekgondozási segély mellett munkát végző közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
1
2
3