Nyugdíjazás

Kérdés: Meg kell szüntetnie a munkaviszonyát, illetve az egyéni vállalkozását egy 1958-ban született személynek abban az esetben, ha 2023. augusztus 1-jétől meg szeretné igényelni az öregségi nyugdíjat? Amennyiben igen, akkor melyik napon kell megszüntetni a jogviszonyokat?
Részlet a válaszából: […] 2018. július 26-tól sem a korbetöltés, sem a negyven év jogosultsági idő alapján megállapítható öregségi nyugdíjnak nem jogosultsági feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése. Vagyis az öregségi nyugdíj megállapítása érdekében nem kell megszüntetni sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Ellátás elhunyt munkáltató esetén

Kérdés: Veszélybe kerülhet a jelenleg CSED-ben részesülő munkavállaló társadalombiztosítási ellátása abban az esetben, ha az őt foglalkoztató egyéni vállalkozó váratlanul elhunyt? Kell az alkalmazottnak ezt követően egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, illetve a CSED és a GYED ideje beleszámít-e a nyugdíjba, tekintettel arra, hogy az ellátásokból nem kerül nyugdíjjárulék levonásra?
Részlet a válaszából: […] Tény, hogy a vállalkozó (tehát a munkáltató) halálával a kérdésben említett munkaviszonyban álló dolgozó munkaviszonya – és így biztosítási jogviszonya is – megszűnt. Ez azonban nem befolyásolja a CSED-re való jogosultságát, amely a szülési szabadságnak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Szociális szövetkezet tagja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani egy szociális szövetkezet tagjának a társadalombiztosítási jogállását? Valóban mentesül a havi minimálisjárulék-fizetési kötelezettség alól egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha tagja egy szociális szövetkezetnek, és tagi munkát végez?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy nem terjed ki a biztosítás a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagra. Tehát a szociális szövetkezet tagi munkavégzés keretében munkát végző tagját biztosítottként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A többes jogviszonyban álló vállalkozók társadalombiztosítási jogállásának elbírálása, a járulék és egyéb közterhek megállapítása a legtöbb esetben fejtörést okoz az érintetteknek. Különösen akkor, ha – mint jelen esetben is – több jogszabály alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Mezőgazdasági őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen bevallási és járulékfizetési kötelezettség terheli azt a mezőgazdasági őstermelőt, aki korábban munkaviszonyban állt, amely 2020. május 31-én megszűnt, ugyanakkor továbbra is baleseti táppénzben részesül?
Részlet a válaszából: […] Az említett személyre munkaviszonya megszűnésével mezőgazdasági őstermelőként terjed ki a biztosítás. Az, hogy milyen járulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli, számos tényezőtől függ.Amennyiben csak 2020-ban vált mezőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-jében ellássa az ügyvezető teendőket. Erre a kft.-vel munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt létesíthet a Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében.Munkaviszony esetén – feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. rendelkezései értelmében az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a tevékenységét. Amennyiben a megbízási jogviszonyt választja, és a cégben társas vállalkozóként egyébként nem biztosított, akkor az ügyvezetői megbízása alapján társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Többes jogviszonyú nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Mentesíti a betéti társaságot a nyugdíjas ügyvezető utáni havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, és kisadózóként megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. A kérdésben kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóról van szó, aki emellett kisadózó egyéni vállalkozó. A kisadózói jogviszony semmilyen jelentőséggel sem bír a társas vállalkozói jogállásra, illetve a járulékfizetési kötelezettségre.Így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Egyéni vállalkozás GYET mellett

Kérdés: Elindíthatja egyéni vállalkozói tevékenységét az ellátása veszélyeztetése nélkül egy 4 gyermekes, gyermeknevelési támogatásban részesülő főállású édesanya? Ha igen, akkor munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak minősül majd, tekintettel arra, hogy főállású anyaként egészségbiztosítási szolgáltatásokra és szolgálati időre is jogosult?
Részlet a válaszából: […] A Cst. alapján gyermeknevelési támogatásban részesülő személy valóban jogosult egészségügyi szolgáltatásra, illetve, mivel a GYET-ből nyugdíjjárulék kerül levonásra, szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet is szerez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy egyidejűleg három jogviszonyban folytat keresőtevékenységet, miközben saját jogú nyugellátásban is részesül. Pontosabban saját jogú nyugdíjasnak minősül, ám a Tny-tv. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében – közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
1
2
3
11