Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Hogyan kell igényelnie az öregségi nyugdíjat egy rokkantsági ellátásban részesülő személynek?
Részlet a válaszából: […] Rokkantsági ellátásban részesülőként ugyanúgy kell igényelni az öregségi nyugdíjat, mint annak, aki semmiféle ellátásban nem részesül. Az öregségi nyugdíj megállapítását nem zárja ki, ha valaki rokkantsági ellátásban részesül. Az Mm-tv. ugyanakkor az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Táppénz pihenőnapon

Kérdés: Abban az esetben, ha a táppénz megállapítása során az ellátás pihenőnapon indul, milyen törvényi hivatkozással kell elutasítani a pihenőnapra igényelt ellátást?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 46. §-ában foglaltak alapján azt kell keresőképtelennek tekinteni, aki betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni. A pihenőnapon a dolgozónak nincs munkavégzési kötelezettsége, tehát nincs olyan munkája, melyet nem tud ellátni, hiszen, ha nem lenne beteg, akkor sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme

Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet a biztosítási kötelezettséggel kapcsolatban egyértelműen kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó személyekre, azaz az uniós állampolgárokra csak egy tagállam jogszabályai alkalmazhatók. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak az egyik tagállamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdésének f) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jog-viszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás

Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A visszafizetési kötelezettség dogmatikája a polgári jog területét meghatározó alapkövetelményre épül, mely szerint senki nem gazdagodhat jogalap nélkül másnak a terhére. A felelősség, illetve a helytállási kötelezettség időkorlátja azonban eltérő irányt vesz a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Nyugdíj előtt álló egyéni vállalkozó nagyszülői GYES-e

Kérdés: Folytatható korlátozás nélkül az egyéni vállalkozói tevékenység abban az esetben, ha a vállalkozó az unokájára tekintettel GYES-t igényel annak érdekében is, hogy ez alapján mentesüljön a minimumközteher-fizetési kötelezettség alól? Amennyiben a GYES alatt nem fizet járulékokat, akkor ez az időszak figyelembe vehető a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időként, amelyhez az érintettnek még egy éve hiányzik?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 20/A. szakasza értelmében a 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES-re) a nagyszülő is jogosult haa) a gyermek az első életévét betöltötte,b) a gyermek gondozása, nevelése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

1958-ban született férfi

Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon öregségi nyugdíjra az az 1958. december 1-jén született férfi, aki Magyarországon kb. 23 év szolgálati idővel rendelkezik, Németországban 3 év szolgálati időt szerzett, és 2015. június 22-től jelenleg is Svájcban dolgozik főfoglalkozású munkaviszony keretében? Az érintett 11 hónapig (előfelvételis) katona volt, és utána 5 évig egyetemre járt. Amennyiben jogosult az ellátásra, mikor és hova kell beadni az igényt?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint [Tny-tv. 18. § (2) bekezdése] Magyarországon öregségi nyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt (ami az 1957-ben vagy azt követően születettek esetében a betöltött 65. életév) betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Külföldről hazatérő személy tajszáma

Kérdés: Mikor érvényesítik újra a korábban külföldön biztosított személy tajszámát, ha hazaérkezése után bejelentette a külföldi biztosítási jogviszony megszűnését, de az Eb-tv.-ben előírt igazolásokat nem tudta bemutatni, így annak hivatalból történő beszerzése jelenleg folyamatban van? Igénybe tudja venni az egészségügyi ellátásokat az eljárás lezárása előtt?
Részlet a válaszából: […] A más uniós tagállamban létrejött biztosítást és annak megszűnését is 15 napon belül be kell jelenteni az egészségbiztosítás ellátásaira jogosultakról vezetett nyilvántartásba az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] Ennek az érdekes kérdésnek a megválaszolására elsődlegesen az Mt. és a Tbj-tv. rendelkezéseiből kell és érdemes kiindulni. Valamint természetesen irányadó a felek munkaszerződése is. Ha a munkaszerződés kitér az Mt. szerinti távmunkavégzésre, akkor irreleváns a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.
1
2
3
30