Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] Ennek az érdekes kérdésnek a megválaszolására elsődlegesen az Mt. és a Tbj-tv. rendelkezéseiből kell és érdemes kiindulni. Valamint természetesen irányadó a felek munkaszerződése is. Ha a munkaszerződés kitér az Mt. szerinti távmunkavégzésre, akkor irreleváns a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Jogorvoslat hatósági döntés ellen

Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a táppénzellátás iránt előterjesztett igényét a kifizetőhely jogosultság hiányában elutasította? A határozat ellen a kapott tájékoztatás alapján már nem nyújthat be fellebbezést, de a döntést vitatja, a határozatban foglaltakkal nem ért egyet.
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások rendszerében jelentős mértékű változás, hogy 2020. március 1. napját követően indult eljárásokban az Ákr. 82. §-a alapján a hatóság döntése a közléssel véglegessé válik.Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatás (GYET) mellett a Cst. 24. §-a értelmében heti 30 órát meg nem haladóan lehet keresőtevékenységet folytatni, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az érintett otthonában történik. A kérdésben egyéni, illetve társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Ellátások két gyermek után

Kérdés: Igényelheti a hamarosan születő második gyermek után a GYES-t az az édesanya, akinek az első gyermeke beteg, és még nem töltötte be a harmadik életévét?
Részlet a válaszából: […] 2014. január 1. napjától, az úgynevezett GYES extra bevezetésétől, lehetőség van arra, hogy a szülők több gyermek után egyidejűleg részesüljenek a gyermekek jogán járó ellátásra. Erre ezt megelőzően kizárólag a családi pótlék esetében volt lehetőség, de a jelzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Kivételes nyugellátás

Kérdés: Kérheti a nyugdíj méltányosságból történő megállapítását egy özvegyi nyugdíjban részesülő személy abban az esetben, ha nem rendelkezik elég szolgálati idővel, hogy saját nyugdíjban részesüljön?
Részlet a válaszából: […] A méltányossági alapon megállapítható nyugdíjakról általában kivételes nyugellátás néven szoktunk hallani. Kivételes nyugellátást különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén annak a személynek lehet megállapítani, aki egyébként nem lenne rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

1953-ban született nő nyugellátása

Kérdés: Mikor mehet csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjba egy 1953-ban született nő, aki jelenleg 37 év munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] 2012. január 1-jétől a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően nincs lehetőség nyugdíjba vonulni. Ez alól a szabály alól egyetlen kivétel van, mégpedig a nők esetében. A Tny-tv. a nők számára életkori megkötés nélkül biztosítja a nyugdíjba vonulást, ha rendelkeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása

Kérdés: Szünetel a főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása abban az esetben, ha nem kötelezett a havi 50 ezer forintos kata megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 8. §-ának (9) bekezdése értelmében nem kell megfizetni a kisadózó után az adót, jelen esetben a főállású kisadózó után a havi 50 ezer forintot azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kis­adózó1. táppénzben, baleseti táppénzben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Választás napja

Kérdés: Melyik törvény tartalmazza azt a rendelkezést, hogy csökken a szülési szabadság időtartama, és hogy a szülési szabadságot a szülés napjától kell számítani, illetve az anya részéről "elveszett" két hétnek hogyan alakul a jövedelmi, jogviszonyi státusza az alábbi esetben? A harmadik gyermekét 2009. augusztus 15-én szülő anya a szülést követően 2009. szeptember 2-án – amikor már rendelkezésre állt a születési anyakönyvi kivonat, taj-kártya – személyesen nyújtotta be terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét, s egyidejűleg lemondta a második gyerek utáni GYES folyósítását, melyet az apa vett igénybe. Ez a nap lett a választás napja. A kapott tájékoztatás szerint ezzel a közel két héttel csökkent a TGYÁS időszaka.
Részlet a válaszából: […] Először is azt szeretnénk pontosítani, hogy aterhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a jogosultnak a foglalkoztatójánálkell bejelentenie.Az elbírálás és folyósítás érdekében a társadalombiztosításikifizetőhelyet nem működtető foglalkoztató feladatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] Közelítsünk a kérdéshez először a folyósítás oldaláról. AzEb-tv. 41. § (1) bek. b) pontja, illetve 42/C. § a) pontja értelmében aterhességi-gyermekágyi segély és a GYED folyósításának ideje alatt semmilyenjogviszonyban sem lehet díjazás – kivéve a szerzői jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Mikor, illetve mennyivel korábban rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Pl. munkaidő letelte előtt akár 5 perccel is? Mit jelent az írásban elrendelés? El kell-e fogadnia a munkavállalónak, illetve mit tehet, ha nem akar túlórázni? Miként igazolja a munkaadó a rendkívüli állapotot? Elég, ha a tulajdonos/cégvezető azt mondja: "most rendkívüli állapot van!"? Mi védi még a munkavállalót az évi 200 óra, illetve kollektív szerződés szerint 300 óra betartásától? Hol és mily módon tehető észrevétel, illetve panasz abban az esetben, ha a munkavállaló nem ért egyet a rendkívüli munkavégzés elrendelésével?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírásokat az Mt.126-128. §-ban foglalt rendelkezések tartalmazzák.A munkáltatónál érvényesülő munkarend (munkaidő-beosztás) aműködés (gazdálkodás, termelés, szolgáltatás) szokásos rendjét határozza meg.Azonban a mindennapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.
1
2
3