26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Nyugdíjba vonult munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a baleseti táppénz összegét annak a dolgozónak, aki 2020. szeptember 1-jétől állt egy kft. alkalmazásában, 2022. december 15-én üzemi balesetet szenvedett, és ettől a naptól 2023. június 30-ig baleseti táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, és augusztus 5-től a korábbi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen? A keresőképtelenségről szóló igazoláson az "1" kódot tüntette fel a kezelőorvos. Időközben a munkavállaló 2023. január 9-től öregségi nyugdíjassá vált. Alkalmazhatja a kifizetőhely azt a szabályt, hogy annak, aki ugyanabból az üzemi balesetből kifolyólag a baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül újból keresőképtelenné válik, nem lehet kevesebb az ellátás összege a korábban folyósított baleseti táppénz összegénél?
2. cikk / 26 Baleseti táppénz első napja
Kérdés:
Melyik naptól lesz jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, akinek az orvos által kiállított igazolásán a keresőképtelenség első napjaként a szombati nap szerepel? A dolgozó általános munkarendben dolgozik, így szombaton és vasárnap nem végez munkát.
3. cikk / 26 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek keresőképtelensége
Kérdés: Melyek a lényeges eltérési pontok a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek keresőképtelensége idejére megállapított egészségügyi szabadság és az egyéb biztosítottakat megillető egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében folyósított táppénzellátás között?
4. cikk / 26 Külföldi biztosítási idő igazolása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a cégnél 2021. július 5-től alkalmazásban álló munkavállaló 2021. július 8-án közúti balesetet szenvedett, amelyet úti balesetként elismert a munkáltató, de a folyamatos keresőképtelensége augusztus 2-től már "8"-as kóddal igazolt? A munkavállaló belépésekor a korábbi biztosítási idejére vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy 2019. július 1-jétől 2021. május 31-ig férjével Angliában éltek, ott is dolgozott, de a brit biztosítási idejét igazoló okmánnyal nem rendelkezik.
5. cikk / 26 Foglalkozási megbetegedés – Covid-19
Kérdés: Valóban jogosult lesz 100 százalékos táppénzre egy betéti társaság társas vállalkozónak minősülő tagja, aki háziorvosként munkavégzése során elkapta a Covid-19 fertőzést, és keresőképtelen állományba került? Hogyan, milyen nyomtatványon kell megigényelnie a magasabb összegű táppénzt a foglalkozási megbetegedés miatt?
6. cikk / 26 Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Hogyan befolyásolja a dolgozó táppénzjogosultságának időtartamát a veszélyhelyzetre tekintettel 2020. április 1-jétől 2020. június 30-ig fennálló fizetés nélküli szabadság annak a munka-vállalónak az esetében, aki 2020. augusztus 26-tól keresőképtelen? A munkavállaló 15 éve dolgozik a cégnél, a 2020. évre járó betegszabadságát már kimerítette, és a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére megfizette utána. Hogyan kell eljárnia ebben az esetben a kifizetőhelynek, tekintettel arra is, hogy a továbbiakban több munkavállaló esetében is várható hasonló helyzet?
7. cikk / 26 Iskolai tanulmányait befejezett munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Milyen ellátásokra számíthat az a munkavállaló, aki 2020 júniusában fejezte be iskolai tanulmányait, 2020. szeptember 1-jétől határozatlan idejű munkaviszonyt létesített, szeptember 6-án, vasárnap otthonában elesett, kórházba került, ezért szeptember 7-én már nem tudott munkába állni? A munkavállaló jelenleg is kórházban van, és a keresőképtelensége előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
8. cikk / 26 Tévesen kifizetett ellátás visszakövetelése
Kérdés: Jogszerűen jár el a kifizetőhely abban az esetben, ha egy saját jogú nyugdíjas munkavállaló által előterjesztett táppénzigényre tévesen táppénzt folyósított, majd azt visszakövetelte, tekintettel arra, hogy a munkavállaló utólag, a táppénz megállapítását követően tájékoztatta arról, hogy a munkavégzéssel párhuzamosan öregségi nyugellátásban részesül?
9. cikk / 26 Táppénz több munkaviszony esetén
Kérdés: Mindkét táppénzigényt a kifizetőhelynek kell elbírálni abban az esetben, ha egy 2018. szeptember 3-ától a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál napi 6 órás munkaviszonyban álló munkavállaló 2018. november 5-től egy másik cégnél is munkaviszonyban áll napi 3 órás munkaidőben, és 2019. február 18-tól keresőképtelen? A dolgozó előző munkaviszonya 2015. december 1-jétől 2018. augusztus 31-ig állt fenn. Mindkét jogviszony esetében előzménynek számít a megszűnt biztosítási jogviszony?
10. cikk / 26 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?