17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
2. cikk / 17 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
3. cikk / 17 Nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
4. cikk / 17 Táppénz alapja, mértéke
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely abban az esetben, ha a minimálbér alapulvételével és 50 százalékos mértékben számfejtette annak a dolgozónak a táppénzeit, aki 2016. március 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, nyilatkozata szerint ezt megelőzően nem állt biztosításra kötelezett jogviszonyban, és keresőképtelen volt 2016. augusztus 1-7., szeptember 9-26. és november 2-27. között? A munkavállaló betegszabadságon volt 2016. április 20-27., június 24-29. és augusztus 1-3. között.
5. cikk / 17 Folyamatos biztosítási idő többes jogviszony esetén
Kérdés: Melyik jogviszonyban vehető figyelembe a kisadózóként szerzett biztosítási idő annak a személynek az esetében, aki már két éve működik kisadózó társas vállalkozóként, 2016. április 1-jétől egyéni vállalkozóvá vált, ahol nem kisadózó, illetve egy kft.-ben munkaviszonyt is létesített, és szeptember 11-től keresőképtelen?
6. cikk / 17 Folyamatos biztosítási idő
Kérdés: Folyamatos a biztosítási ideje annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya a táppénz folyósításának tartama alatt szűnt meg, de betegsége miatt csak 5 hét múlva tudott újabb jogviszony létesíteni, viszont emellett rendelkezik egy kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozással is?
7. cikk / 17 Pályakezdő irányadó időszaka és számítási időszaka
Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?
8. cikk / 17 Számítási időszak jövedelme
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának a törthavi bérét? Hogyan kell arányosítani abban az esetben, ha a számítási időszak kezdő, illetve az utolsó hónapjában van kieső idő? A NAV-hoz bevallott jövedelmet a tárgyhavi naptári napok számával kell osztani, a törtidőszak naptári napjaival, vagy a törtidőszak naptári napja csökkentve a kieső idővel, esetleg a tárgyhavi naptári napok száma csökkentve a kieső idővel?
Például: egy 2007. december 19-től folyamatos biztosítási idővel rendelkező munkavállaló 2015. április 14-től táppénzt igényel, a 2015. évre járó betegszabadságát már kimerítette. Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időintervallum, a számítási időszak pedig 2014. június 19-től 2015. január 31-ig (227 naptári nap). A számítási időszakon belül összesen 47 nap kieső idő van, ebből 2014. június hóban 8 nap.
Például: egy 2007. december 19-től folyamatos biztosítási idővel rendelkező munkavállaló 2015. április 14-től táppénzt igényel, a 2015. évre járó betegszabadságát már kimerítette. Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időintervallum, a számítási időszak pedig 2014. június 19-től 2015. január 31-ig (227 naptári nap). A számítási időszakon belül összesen 47 nap kieső idő van, ebből 2014. június hóban 8 nap.
9. cikk / 17 TGYÁS és táppénz alapja
Kérdés: Mi lesz a 2010 márciusában születendő gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély alapja annak a dolgozónknak az esetében, aki 2007. január 1-jétől folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, 2007. szeptember 30-tól első szüléséig táppénzben, majd 2007. december 15-től terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, jelenleg GYED-et kap, és 2009. december 16-ától GYES-re jogosult, amelyet igénybe kíván venni? A dolgozó munkabére nem éri el a minimálbér kétszeresét. Mi lesz a táppénz alapja, ha a GYED lejártát követően nem igényli meg a GYES-t, hanem visszamegy dolgozni, és ezt követően keresőképtelen állományba kerül?
10. cikk / 17 Rendszeres és nem rendszeres jövedelem osztószáma
Kérdés: A betegszabadság kimerítését követően a táppénzalap megállapításához hogyan alakul a rendszeres és nem rendszeres jövedelem osztószáma az alábbi esetben? A biztosított 2006. november 13-ától 2007. július 31-ig munkaviszonyban állt. Passzív jogon táppénzben részesült 2007. augusztus 1-jétől szeptember 14-ig, majd méltányosságból, még 2007. szeptember 15-étől október 29-ig. Ismét munkaviszonyban áll 2007. november 7-étől jelenleg is, de 2008. szeptember 9-étől keresőképtelen beteg. 2007. évre nem rendszeres jövedelemként 39 000 forint éves jutalom került kifizetésre 2007. március 10-én a 2007. évi munkájáért, és 80 700 forint túlóra és minőségi jutalom a havi munkájáért.
