Határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló betegszabadsága és táppénze

Kérdés: Jár-e betegszabadság és táppénz annak a munkavállalónak, aki 2008. június 16-tól áll munkaviszonyban, határozott idejű munkaszerződése 2008. augusztus 31-ig szól, és az orvos 2008. június 17-től keresőképtelen állományba vette? A munkavállaló részére időarányosan 3 nap betegszabadság járna, azonban ténylegesen csak 1 napot dolgozott.
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságról az Mt. rendelkezik. Az Mt. 137. §-aalapján a munkaviszonyban álló munkavállalót betegsége miattikeresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illetimeg. A határozott időre kötött munkaszerződés esetén a betegszabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

GYES-ben részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: A második szüléséig a GYES folyósítása mellett is jogosult-e táppénzre az az 1987. július 1. óta munkaviszonyban álló dolgozó, aki GYED-ben részesül 2004. december 5-jétől 2006. június 21-jéig, 2006. június 22-jétől GYES-t igényel, és mellette 8 órában visszamegy dolgozni, először letölti a felhalmozódott szabadságát, majd 2006. szeptember 1-jétől betegszabadságra megy, aztán táppénzt igényel, mivel terhessége miatt keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] Táppénzre az a személy jogosult, aki a biztosítás fennállásaalatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válikkeresőképtelenné, és a 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékfizetésére kötelezett.Az egyidejűleg fennálló több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Tört havi bér kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának tört havi bérét? A tényleges keresetet kell-e figyelembe venni, vagy a szerződésben szereplő összeg naptári napokkal számított töredékét?
Részlet a válaszából: […] Táppénzre jogosult az, aki a biztosítási jogviszonya alatt,vagy az annak megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelennévált, és egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Egy időben fennálló több biztosítási jogviszony esetén atáppénzre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Munkáltatói teendők szülés esetén

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségei vannak annak a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező kft.-nek, amelynek egyik munkavállalója várandós?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a levélíró nem közölte, hogy a dolgozó mennyi biztosítási idővel rendelkezik, ezért a jogosultságra vonatkozóan nem tudunk tájékoztatást adni.Az Mt. a szülő nő részére 24 hét szülési szabadságot biztosít. A dolgozó a szülési szabadságot igénybe veheti a szülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint az éves járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Szülés rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése után

Kérdés: Az 1997-től rokkantsági nyugdíjban részesülő személy 2001. október 1-jétől munkaviszonyt létesít. Munkabére havi 120 000 Ft. Rokkantsági nyugdíjjogosultsága 2002. április 1-jétől megszűnt, nyugdíjának folyósítása szünetel. Terhessége miatt orvosa véleménye szerint 2002. februártól keresőképtelen. A szülés időpontja 2002. június 15. Milyen pénzbeli ellátásokra jogosult a biztosított?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 43. § (1) bekezdésében foglaltak alapján táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő három napon belül keresőképtelenné válik, és a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.