Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kisadózó bt. ügyvezetője

Kérdés: Elláthatja részmunkaidőben az ügyvezetői teendőket egy kisadózó betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a nyugdíjas kültag van bejelentve kisadózóként? Az ügyvezető másutt rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a kisadózó betéti társaságnak kisadózóként kell bejelentenie azon tagját vagy tagjait, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagjának – mint ahogyan mindenkinek, aki valamilyen formában munkát végez – közteherfizetési kötelezettségét elsősorban az határozza meg, hogy végez-e munkát, és ha igen, akkor azt milyen formában teszi. Jelen esetben a beltag ellátja a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Betéti társaság nyugdíjas végelszámolója

Kérdés: Felveheti egy összegben a megbízási díját a végelszámolás befejezése előtt a társaság végelszámolását végző nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi feladatait? Be lehet egy alkalommal vallani a '08-as bevallásban a megbízási díjat és járulékait?
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése értelmében a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Nem működő bt. beltagja

Kérdés: El tudja kerülni valamilyen módon a járulékfizetési kötelezettséget egy betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a társaság jelenleg nem működik, utoljára néhány napja adott ki számlát, de jelenleg semmilyen bevétele nincs, és nem is várható? A tag a bt.-n kívül semmilyen jog­viszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kérdés konkrét megválaszolása előtt néhány ismérvet sorolunk fel a betéti társaság beltagjával kapcsolatosan keletkező járulékfizetési kötelezettség lehetséges módozatait illetően. A bt. beltagja személyesen közreműködhet a társaság tevékenységének gyakorlásában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Külföldön tartózkodó beltag közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az szja-t és a járulékokat a minimálbér után egy betéti társaság beltagjának, aki tartósan külföldön tartózkodik, ahol nincs bejelentett jogviszonya, de fizet maga után egészségbiztosítási járulékot? A társaság ténylegesen nem működik, nincs bevétele és kiadása, és természetesen a tag sem vesz fel semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a betéti társaság beltagja minősül a társaság ügyvezetőjének, valószínűleg Magyarországon biztosítottá válik. A Gt. szerint ugyanis a társas vállalkozás ügyvezetése vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkaviszonyban valósulhat meg. Jelen esetben munkaviszonyról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Betéti társaság beltagjának korengedményes nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e korengedményes nyugdíjba egy betéti társaság beltagja, illetve aláírhatja-e a megállapodást egy személyben mint cégvezető, és mint nyugdíjba vonuló munkavállaló? Maradhat-e továbbra is a társaság beltagja, ha közben korengedményes nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […]  Korengedményes nyugdíjazás szempontjából munkavállalónakkell tekinteni azt, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban,közszolgálati jogviszonyban, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszonyban,bedolgozói jogviszonyban, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Betéti társaság beltagjának jogállása

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
Részlet a válaszából: […] Az első – az alkalmazás minőségére vonatkozó – kérdésreadandó válasz a nem. A betéti társaság üzletvezetője e tevékenységét tekintvenem minősülhet társas vállalkozónak, mivel a Tbj-tv. 4. § d) pontja alapján abetéti társaság bel- és kültagja társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy valóban feloldatlan ellentmondást érint. Ezentúlmenően egy olyan rangsorolásra késztet, amelyet nem tisztünk elvégezni.Ezért válaszunkban csupán a lehetséges döntési alternatívákat vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Társas vállalkozók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
Részlet a válaszából: […] Jelentős számban érkeznek olvasóinktól olyan levelek, amelyekben a különféle társas vállalkozások, közöttük is elsősorban a gazdasági társaságok tagjainak személyes közreműködése, másképpen egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyainak társadalombiztosítási jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.