Nem működő bt. nyugdíjas beltagjának közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást és az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után akkor, ha a társaság nem működik, így a beltag sem részesül semmilyen díjazásban?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaságcsak akkor köteles fizetni, amennyiben a tagját kiegészítő tevékenységetfolytató társas vállalkozónak kell tekinteni. A betéti társaság tagja abban azesetben minősül kiegészítő tevékenységet folytató társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Betéti társaság beltagjának jogállása

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
Részlet a válaszából: […] Az első – az alkalmazás minőségére vonatkozó – kérdésreadandó válasz a nem. A betéti társaság üzletvezetője e tevékenységét tekintvenem minősülhet társas vállalkozónak, mivel a Tbj-tv. 4. § d) pontja alapján abetéti társaság bel- és kültagja társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, hogy az említettbeltag milyen jogviszonyban áll a betéti társaságnál. Amennyiben– csak tulajdonos, de a társaság tevékenységében nemközreműködik, munkát nem végez, ezért díjazásban nem részesül, akkor velekapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyát annak a beltagnak, aki rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a havi bruttó munkabére 200 ezer forint? Melyik jogviszonyában kell közterheket fizetnie, és milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] A vázolt probléma megoldásának kulcsa a kérdésben említetttag bt.-ben fennálló jogviszonyának a tisztázása. Hiszen első alkalmazásábanegyértelmű helyzete: munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, 200 ezerforintos munkabére után meg kell fizetni a 29 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 94. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben a betétitársaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetesszemély útján látja el, akkor a vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyielőírásokat a jogi személy tag képviselőjére kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Német állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy német anyavállalat német állampolgárságú tagjának, aki 2003. évben Magyarországon egy bt.-t, 2005. évben egy kft.-t létesített? A német tulajdonos az anyavállalatnál mint tag Németországban biztosított, a bt.-nél beltag, 5 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és üzletvezető, a kft.-nél 95 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és ügyvezető. Jövedelmet egyik társaságban sem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] A csatlakozást követően a 1408/71. EGK rendelet határozzameg, hogy az EGT-állampolgár melyik ország jogszabályai szerint válikbiztosítottá. Főszabály szerint annak a tagállamnak a jogszabályi hatálya alátartozik, amelynek területén foglalkoztatják. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Olasz állampolgárságú ügyvezető eho-ja

Kérdés: Kell-e eho-t fizetni egy betéti társaság 90 százalékos többségi tulajdonnal rendelkező olasz állampolgár ügyvezetője után, aki személyes közreműködésért jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Betéti társaság társas vállalkozónak minősülő üzletvezetőjéről van szó, aki után a tételes egészségügyi hozzájárulást az Eho-tv. 6. § (3) b) pontja alapján meg kell fizetni.Ám az sem zárható ki, hogy ezen túlmenően járulékfizetési kötelezettség is felmerül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.

Őstermelő beltag járulékfizetése

Kérdés: Magánszemély őstermelő megfizeti a 11 százalék eho-t, egyébként rokkantsági nyugdíjban részesül. Ezen túlmenően egy betéti társaság beltagja, de ott járulékalapot képező jövedelemben nem részesül. Van-e a betéti társaságnak járulék-, illetve tételes eho-fizetési kötelezettsége vele kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Nincs társadalombiztosítási kötelezettsége a betéti társaságnak, ha a beltag személyesen semmilyen formában nem vesz részt a tevékenységében. Ezzel ellentétben, ha a beltag személyesen munkát végez (pl. üzletvezető), akkor társas vállalkozónak, mégpedig ebben az esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] Egyes gazdasági társaságok tagjainak – köztük a vezető tisztségviselői feladatok ellátása érdekében – a társasággal létesített jogviszonyával már több cikkben is foglalkoztunk. A téma "népszerűségére" tekintettel ejtünk ismét szót a korábbiakban már részletesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyik vidéki igazgatósága (a továbbiakban: APEH) egy korlátolt felelősségű társaságnál (kft.) az 1997. január 1. és 1999. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan átfogó járulék-ellenőrzést tartott. Az eljárás során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
2