Betéti társaság tagjainak jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a betéti társaság abban az esetben, ha a 2019. szeptember 1-jétől személyesen közreműködő és az ügyvezetői teendőket is ellátó kültagot bejelenti főállású kisadózóként? A továbbiakban valóban csak a 25 ezer forintos tételes adót kell majd megfizetnie egyéni vállalkozóként az érintett tagnak, aki jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó? Keletkezik a továb-biakban valamilyen kötelezettség a beltaggal kapcsolatban, akinek a kisadózói jogviszonya 2019. augusztus 31-én megszűnik, és a továbbiakban semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 7. §-a értelmében a kisadózó vállalkozásnak a személyesen közreműködő tagját, illetve vezető tisztségviselőjét kell bejelentenie kisadózóként, amennyiben tevékenységét nem munkaviszonyban végzi. Jelen esetben szeptembertől ez a személy a bt. kültagja lesz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Beltag személyes közreműködése

Kérdés: Köteles személyesen közreműködni egy kisadózó betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében annak ellenére, hogy a Ptk. nem tartalmaz ilyen jellegű előírást, vagy a cég akkor is jogszerűen működik, ha a beltag személyesen nem működik közre, és a személyes közreműködés csak a kültag(ok) részéről valósul meg? Be kell jelenteni a cégbíróság felé azt a tényt, hogy a beltag nem működik közre a társaság tevékenységében? Be kell jelenteni főállású vagy nem főállású kisadózóként a beltagot ebben az esetben? Van lehetőség önellenőrzésre abban az esetben, ha a társaság főállású kisadózóként bejelentette a beltagot, és fizeti utána a havi 50 ezer forintos tételes adót, de kiderül, hogy nem is kellett volna megtenni a bejelentést?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. a társaság tevékenységében való személyes közreműködésről szó szerint valóban nem rendelkezik, a 3:156. §-ban viszont kimondja, hogy a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. A 3:155. § arról is rendelkezik, hogy a betéti társaságra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Betéti társaság beltagjának jogviszonyai

Kérdés: Rendelkezhet két külön jogviszonnyal a tulajdonában lévő betéti társaságban a beltag, aki ellátja a vezető tisztségviselői feladatokat, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, vagy a két tevékenységet egy jogviszony keretében láthatja csak el? Valóban mentesülne vezető tisztségviselőként e minimális közteherfizetés alól, abban az esetben, ha egy egyesületben rendelkezik egy 20 órás bejelentett munka-viszonnyal, és a társaságban a személyes közreműködést szintén egy 20 órás munka-viszonyban látná el?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az a társas vállalkozó, aki rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól a 2011. évi CLVI. tv. 458. §-ának (5) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 31. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Többes jogviszonyú ügyvezető közterhei

Kérdés: Melyik cégben és milyen összegű járulékokat kell megfizetnie annak a személynek, aki egy kft.-ben 36 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, további két kft.-ben ügyvezető, valamint egy betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja? Ügyvezetésen kívül személyesen egyik cégben sem közreműködő. Jövedelmet csak a munkaviszonya alapján vesz fel, a többi cégben nem. Hogyan változik a kötelezettsége, ha valamelyik cégben személyesen is közreműködik?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a munkaviszony alapján kifizetett munkabér után mindenképpen keletkezik fizetési kötelezettsége mind a kft.-nek, mind a magánszemélynek. A cégnek meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a magánszemélynek pedig a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Beltag járulékfizetési kötelezettsége végelszámolás esetén

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy végelszámolás alatt álló betéti társaság beltagja után, aki az eljárás kezdetéig, 2011. július 31-ig biztosított volt a társaságban, és azóta sincs máshol egyéb jogviszonya? A társaságnak a végelszámolás megkezdése óta nincs bevétele.
Részlet a válaszából: […]  Két eset lehetséges, vagy külső személy (nem bt.-tag), vagy- ami valószínűbb – a társaság beltagja lesz a végelszámoló. Az első esetben abeltag részéről a végelszámolás kezdő időpontjától a társaságban ténylegesszemélyes közreműködés nem történik, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, hogy az említettbeltag milyen jogviszonyban áll a betéti társaságnál. Amennyiben– csak tulajdonos, de a társaság tevékenységében nemközreműködik, munkát nem végez, ezért díjazásban nem részesül, akkor velekapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyát annak a beltagnak, aki rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a havi bruttó munkabére 200 ezer forint? Melyik jogviszonyában kell közterheket fizetnie, és milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] A vázolt probléma megoldásának kulcsa a kérdésben említetttag bt.-ben fennálló jogviszonyának a tisztázása. Hiszen első alkalmazásábanegyértelmű helyzete: munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, 200 ezerforintos munkabére után meg kell fizetni a 29 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 24. § (1) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.