Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben személyesen közreműködő tulajdonos tagról van szó, aki egyben ügyvezető is. A szóba jöhető jogviszonyok optimális megválasztásánál – a hozzá kapcsolódó közterhek mértéke mellett – arra is tekintettel kell lennünk, hogy a cég által folytatott tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Aktív korúak ellátásában részesülő családtag foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztathatja ideiglenesen segítő családtagként a jelenleg aktív korúak jövedelempótló támogatásában részesülő lányát egy egyszemélyes kft. tagja úgy, hogy jövedelmet semmilyen formában nem fizet a számára?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv.-ben 2011. december 31-ig szerepelt biztosítást megalapozó jogviszonyként a segítő családtagi jogviszony. A törvényi definíció értelmében biztosítási kötelezettség alá tartozott az egyéni vállalkozó, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Az ausztrál állampolgárságú tagok a Tbj-tv. 4. §-ának j) és u) pontjainak alkalmazásával Magyarországon külföldinek minősülnek. Az említett jogszabályok alapján belföldi Magyarország területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez mindhárom személy esetében az első lényeges szempont az illetőség megállapítása. Tekintve, hogy "csak" tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, így nem tekinthetők letelepedett vagy bevándorolt jogállásúnak, illetve menekültként elismertnek sem, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] A feltételezhetően magánszemély építtető foglalkoztatóváválására, az ezzel összefüggő adó- és járulékkötelezettségeire is az általánosszabályok vonatkoznak. Az a tény, hogy a munkavállaló hajléktalan, nem játszikszerepet a foglalkoztatására nézve, így munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A szülni készülő biztosított foglalkoztatójának sokrétű feladatai vannak mind a kifizetőhelyi, mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.