Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén

Kérdés:

Helyesen jár el a kifizetőhely, ha elutasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.

Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság kéréséről, kiadásáról, megszüntetéséről az Mt. 130., 133. és 135. §-ai rendelkeznek, tehát munkaügyi téma. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Örökbefogadói díj

Kérdés:

Milyen dátumtól kell számolni az örökbe fogadó szülő részére járó 168 napos örökbefogadói díjat az alábbi esetben?
A munkavállaló örökbe fogadott egy 5 és fél éves gyermeket, amiről 2023. június 1-én tájékoztatta a munkáltatóját. A dolgozó által bemutatott igazoláson szereplő adatok szerint a barátkozás idejének megkezdése 2023. április 26., amelytől számított 90 napon belül a munkavállaló 10 nap szabadságra jogosult, ezt a munkáltató ki is adta a 2023. június 1-jétől június 14-ig tartó időszakra.
A határozatban szereplő adatok szerint a 2023. május 11-től június 10-ig tartó 30 napos gondozási idő eredményesen eltelt (azaz a gyermek 2023. május 11-én az örökbe fogadó szülőkhöz költözött), 2023. június 22-én pedig az örökbefogadás véglegessé vált. Jogosult lesz a teljes 168 napos örökbefogadói díjra ebben az esetben a szülő?

Részlet a válaszából: […] Az örökbefogadói díj 2020. január 1-jétől állapítható meg. A jogosultság feltételei az Eb-tv. 42/H.§ -a alapján:– a gyermek által betöltött 2. (ikergyermek esetén 3.) életév,– a gyermek nevelésbe vétele napját megelőző két éven belül legalább 365 nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásánál elsődlegesen felmerül az a kérdés, hogy az anyának a másik jogviszonya a gyermek születése előtt is fennállt, vagy 2022. november 1-jétől áll csak fenn. Feltételezzük, hogy csak 2022. november 1-jétől áll fenn, mert egyébként a CSED-et nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Munkahelyi baleset

Kérdés: Jogosan járt el a munkáltató, amikor nem ismerte el a baleset üzemiségét a következő esetben? A munkavállaló a napi munkavégzés befejezését követően a munkáltatói öltözőből kilépett, megbotlott, és a jobb bokája kifordult, de nem voltak fájdalmai, ezért az eseményről aktualitásában nem tett bejelentést a munkáltató képviselőjének, napokkal ezután azonban fájdalmai lettek, ezért felkereste a szakrendelést, ahol a kezelőorvosa a boka rándulását és húzódását állapította meg? Az igazolás birtokában a sérült munkavállaló indítványozta a baleset kivizsgálását, és annak üzemi jellegének megállapítását.
Részlet a válaszából: […] Meglehetősen elhamarkodott lenne a válasz az üzemi baleset szimpla definíciója ismeretében. Üzemi baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 30.

Jogalap nélkül felvett ellátás

Kérdés: Igénylőváltás esetén lehetséges a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási díj visszamenőleges visszakövetelése úgynevezett betudás útján? Miként történik a korábban megállapított ellátásról történő lemondás, és milyen formában kerül rendezésre az esetleg jogalap nélkül felvett ellátás?
Részlet a válaszából: […] A kedvezőbbség elvéből eredően az igényjogosultak számára az Eb-tv. mérlegelési lehetőséget biztosít a már megállapított gyermekgondozási díj iránti igény módosítására, és az ebben a tekintetben meghatározott feltételek fennállásától függően az igénylőváltásra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Családi pótlék nagykorú gyermek után

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a 18. életévét betöltött gyermeknek, hogy saját jogán igényelje a családi pótlékot abban az esetben, ha szüleivel nagyon megromlott a viszonya, ezért elköltözött otthonról, de az ellátást még mindig a szülők kapják?
Részlet a válaszából: […] A családi pótléknak jelenleg két formája létezik, a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás.A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Táppénz módosítása

Kérdés: Módosítható szabadságra a táppénz?
Részlet a válaszából: […] A módosításnak több esete is lehetséges. Ehhez tudni kell, hogy a szabadság kiadásának szabályait az Mt. 122-125. §-ai tartalmazzák. A 122. § (1) bekezdése értelmében, alapesetben a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Ellátások örökbe fogadott gyermek után

Kérdés: Milyen ellátásokra jogosult az a munkavállaló, aki 2014. október 1-jétől örökbe fogad egy gyermeket, aki novemberben tölti be a második életévét? Milyen iratokat kell bekérnie a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az ellátás megállapításához?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a gyermek csak 2014 novemberében tölti be a második életévét, pénzbeli ellátásként a gyermekgondozási díjat lehet említeni.Gyermekgondozási díjra a biztosítási jogviszonyban álló szülő jogosult, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőző 2 éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Családi pótlék érettségizett gyermek középfokú intézményben történő továbbtanulása esetén

Kérdés: Kell-e újra igényelni a családi pótlékot abban az esetben, ha a gyermek érettségi után középfokú oktatási intézményben tanul tovább? Mit kell tennie ebben az esetben egy kifizetőhelynek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egy példán keresztül válaszolunk.Egy házaspár ikergyermekeit neveli a háztartásában. A kétgyermek 2007. március 6-án tölti be 18. életévét. Mindketten gimnáziumitanulók, és 2007 júniusában érettségiznek. Édesapjuk részesül a gyermekek jogán családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Felsőoktatási intézményben tovább tanuló gyermek után járó családi pótlék

Kérdés: Mit kell tennie az igénylőnek, hogy megkapja a családi pótlékot, amely 2007. január 1-jétől a nyári szünidőre is jár az után a gyermek után, aki felsőoktatási intézményben tanul tovább?
Részlet a válaszából: […] Családi pótlék sem a korábbi, sem a jelenlegi jogszabályalapján nem állapítható meg felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytatóratekintettel. Kedves olvasónk értesülései azonban helytállóak abból aszempontból, hogy a főiskolai, egyetemi hallgatókkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.
1
2