11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Kültag önálló munkavégzése
Kérdés: Végezhet munkát a cég részére egy betéti társaság kültagja, ha számlát állít ki, és máshol nincs munkaviszonya, valamint a társaság sem fizet utána járulékokat? A kültag magánszemélyként megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
2. cikk / 11 Egyetemi előadó közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulékalapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
3. cikk / 11 Többes jogviszonyú biztosított TGYÁS-a
Kérdés: Jogosult lesz-e mindkét jogviszonyában terhességi-gyermekágyi segélyre az a biztosított, akinek napi 8 órás köztisztviselői jogviszonya 2008. október 1-jén kezdődött, és jelenleg is fennáll, időközben azonban kiderült, hogy van egy napi 8 órás határozott idejű közalkalmazotti jogviszonya is, amely 2001-től 2009. szeptember 30-ig tart, és 2009 júniusában szülni fog? Amennyiben köztisztviselőként nem kaphat pénzbeli ellátást, akkor a levont pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vissza kell-e részére fizetnie a munkáltatónak? Mindkét munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
4. cikk / 11 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
5. cikk / 11 Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása
Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
6. cikk / 11 Többes jogviszonyú társas vállalkozó
Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
7. cikk / 11 Részvénytársaság választott tisztségviselői
Kérdés: Milyen módon, mikor és hány alkalommal kell bejelenteni az egészségbiztosítási pénztárhoz egy részvénytársaság választott tisztségviselőit, akiknek egy része a társaság dolgozója, másik része pedig egyéb cégeknél rendelkezik heti 36 órás főállású munkaviszonnyal? A tisztségviselők részére kifizetett tiszteletdíjak meghaladják a minimálbér 30 százalékát, ezért a társaság 2006. augusztus 31-ig levonta a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot. Helyesen jár-e el a társaság, ha 2006. szeptember 1-jétől csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonja, a 2 százalékos pénzbelit nem?
8. cikk / 11 Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya
Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
9. cikk / 11 Biztosítottak be- és kijelentése
Kérdés: Mi a teendő a biztosítottak be- és kijelentésével kapcsolatban a következő esetekben: - határozatlan idejű megbízás, - határozott idejű megbízás (sok esetben utólag szerez a bérszámfejtő tudomást a megbízás létrejöttéről), - külföldi állampolgár újságírói honoráriuma esetén, hiszen mire az újság megjelenik, a munkavégzés időszakának már vége, az ügyintéző viszont csak ezt követően tudja meg az újságíró adatait? Vonatkozik-e a bejelentési kötelezettség a nyugdíjas foglalkoztatottra is, annak ellenére, hogy egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett?
10. cikk / 11 "Sikerdíj" közterhei
Kérdés: Egy kft. egy magánszeméllyel "sikerdíjas" megbízási szerződést köt 5 évre. A díj is ekkor, 5 év múlva lesz esedékes, feltéve hogy teljesülnek a szerződésben vállaltak. Ellenkező esetben díjazásra nem kerül sor. A társadalombiztosítási jogviszony visszamenőleg lesz érvényben 5 évre, vagy csak abban a hónapban, amikor a kifizetés megtörténik? Ha visszamenőleg lesz érvényben, hogyan kell bejelenteni ezt, milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettségek terhelik, azok mikor esedékesek? Beleszámít-e a biztosított nyugdíjidőszakába a fenti 5 éves időszak?
