37 cikk rendezése:
1. cikk / 37 Külföldről hazatérő személy tajszáma
Kérdés: Mikor érvényesítik újra a korábban külföldön biztosított személy tajszámát, ha hazaérkezése után bejelentette a külföldi biztosítási jogviszony megszűnését, de az Eb-tv.-ben előírt igazolásokat nem tudta bemutatni, így annak hivatalból történő beszerzése jelenleg folyamatban van? Igénybe tudja venni az egészségügyi ellátásokat az eljárás lezárása előtt?
2. cikk / 37 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
3. cikk / 37 Egyszemélyes kft. tagja
Kérdés: Milyen jogviszonyban és hogyan kell bejelenteni egy egyszemélyes kft. tulajdonosát, aki tagként személyesen közreműködik a társaságban, ügyvezetőként pedig havi 100 ezer forintos megbízási díjban részesül?
4. cikk / 37 Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
5. cikk / 37 Távmunka angol munkáltató részére
Kérdés: Be kell jelentkeznie egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére annak a magyar állampolgárnak, akit egy angol cég fog alkalmazni főfoglalkozású munkaviszonyban, de a munkát távmunkában, a magyarországi lakóhelyéről fogja végezni, és interneten tartja a kapcsolatot a foglalkoztatójával?
6. cikk / 37 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén
Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
7. cikk / 37 Szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető
Kérdés: Le kell vonni az ügyvezető tiszteletdíjából az egyéni járulékokat abban az esetben, ha szolgálati járandóságban részesül?
8. cikk / 37 Zrt. vezérigazgató tagjának jogviszonyai
Kérdés: Helyesen bírálta el a jogviszonyokat a zrt. az alábbi esetben? A társaság 2 alapítója közül a 90 százalékos részvényes rokkantsági el-látásban részesül, a részvények 10 százalékának tulajdonosa az alapszabály értelmében 2017. július 11-től megbízási jogviszonyban a társaság vezérigazgatója és a munkáltatói jogok gyakorlója havi bruttó 40 ezer forint megbízási díj ellenében, ezenkívül a társaságban heti 20 órás munkaviszony keretében klímaszerelőként is dolgozik. A cég a vezérigazgató jogviszonyát 2017. július 11-től a 17T1041 nyomtatványon 1210 FEOR-kóddal bejelentette, tekintettel arra, hogy a megbízási díja alapján biztosítottá vált, a július havi 1708 számú bevallásban így már a 20 órás munkaviszony és a megbízási jogviszony is szerepel. Meg kell esetleg fizetni a minimumjárulékot a vezérigazgató után ebben az esetben?
9. cikk / 37 Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet
Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
10. cikk / 37 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
