Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak fizetett 50 000 forint megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó aszemélyes közreműködésére tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelmeután 2006. szeptember 1-jétől a baleseti járulék helyett egészségügyiszolgáltatási járulékot kell fizetnie a társaságnak, melynek 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas beltag járulékai

Kérdés: 2006. január 1-jére visszamenőleg milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk nem említi, hogy a nyugdíjas személy a betétitársaságnál fennálló tagsági viszonyából származó jövedelemre szert tesz-e vagysem. Ez azért lényeges körülmény, mert a kiegészítő tevékenységű társasvállalkozó (ilyennek minősül a betéti társaság nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Evaalany bt. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az eva hatálya alá tartozó betéti társaság nyugdíjas beltagja?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell megjegyeznünk, hogy az evaalanyiság atársas vállalkozás járulékfizetési kötelezettségére – ellentétben az egyénivállalkozásokkal – semmilyen közvetlen hatással sincs, annak az általánosszabályok szerint kell eleget tenni.A kérdésben nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Nyugdíjas ügyvezető jövedelmének járulékai

Kérdés: Helyesen számolta-e el a foglalkoztató a járulékokat az alábbi jövedelmek után? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja által megbízási szerződés alapján teljesített ügyvezetői megbízatás díja havi 5000 forint. Az adóalap 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelem 90 százaléka, amely kis összegű kifizetésnek minősül, így a Tbj-tv. 5. § 1/g pontja szerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, 11 százalékos eho fizetendő utána? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja személyes közreműködésének ellenértéke 5000 forint. A tag kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként biztosított, fizetendő-e utána baleseti járulék, illetve a tagi jogviszony alapján tételes eho?
Részlet a válaszából: […] Az első esetben megbízási jogviszonyban álló személyről vanszó, akinek e tevékenységéből származó, járulékalapot képező (adóelőlegszámításánál figyelembe veendő) havi jövedelme nem éri el a minimálbért, tehátnem terjed ki rá a biztosítás. Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy valóban feloldatlan ellentmondást érint. Ezentúlmenően egy olyan rangsorolásra késztet, amelyet nem tisztünk elvégezni.Ezért válaszunkban csupán a lehetséges döntési alternatívákat vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Egyéni vállalkozó jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya 2004. szeptember 1. és 2005. április 1. között annak az egyéni vállalkozónak, aki 2005. április 1-jén nyújtotta be nyugdíjigényét, 2004. szeptember 1-jétől visszamenőlegesen igényelve az ellátást?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt az időpontok vonatkozásában helyesbítenünkkell, mivel a Tny-tv. 64. § (1) bekezdése értelmében a nyugdíjigénytvisszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Az ellátástlegkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén

Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. meghatározza a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét.A törvény szerint a foglalkoztatót egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség (együtt: társadalombiztosítási járulék) terheli, a társas vállalkozás a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: - nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve - aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a kérdésben említett módosító rendelet értelmében a családi gazdálkodó 2005. január 1-jét követően más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem folytathat.Ennek ellenére kifejezetten a családi gazdálkodókra vonatkozóan a társadalombiztosítási jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Nyugdíjas beltag adókedvezményei, járuléka

Kérdés: A bt. beltagja, valamint két kültagja nyugdíjas. A munkát a beltag végzi. Milyen kedvezmények járnak részére a jövedelem kifizetésekor, illetve milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, de feltételezzük, hogy a munkát végző nyugdíjas beltag saját társaságával nem áll munkaviszonyban, mivel ennek lehetőségét a jelenlegi jogszabályok kizárják.A személyes közreműködésért kapott ellenérték az Szja-tv. 24. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személyek közül az ügyvezető társadalombiztosítási jogállását a legegyszerűbb megítélni: munkaviszonya alapján biztosított, ennek megfelelően az általános szabályok szerint kell fizetni munkabére után a 29 százalék tb-, a 8,5 százalék nyugdíj- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
1
2
3