Betéti társaság végelszámolója II.

Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
Részlet a válaszából: […] Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja kimondja, hogy nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A 297/2022. Korm. rendelet azonban lehetővé teszi, hogy ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A magyar jogszabályok szerinti jelenleg az a személy minősül saját jogú nyugdíjasnak, aki– a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban,– az Európai Unió valamely tagállama, illetve Norvégia, Izland,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

1955-ben született férfi szolgálati ideje

Kérdés: Szolgálati időnek számít az 1996. december hótól 2012. márciusig tartó időszakban rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés időtartama egy 1955-ben született férfi esetében, akinek 1974 óta folyamatos munkaviszonya van, 1996 decemberében 10 nap megszakítással?
Részlet a válaszából: […] Ha a saját jogú nyugdíjas, így a rokkantsági nyugdíjas személy a nyugdíja mellett dolgozik, a munkavégzése ellenére nem szerezhet szolgálati időt. Nézzük meg részletesebben a kérdésben szereplő időszakot.1996 decemberétől 2007. április 1-jéig (vagy 2007. január 1-jéig) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet a nyugdíj megvonása nélkül az a 2003 óta evás egyéni vállalkozó, aki 2005 óta véglegesített rokkantsági nyugdíjas? Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozó esetében? A minimálbér vagy a nyugdíj előtti kereset 90 százaléka alatt kell-e maradnia a keresetnek? Hogyan számítható ki a nyugdíj előtti kereset 90 százalékának emelt összege?
Részlet a válaszából: […] ... Emelés mértéke 1999. január 1-jétől 222/1998. (XII. 30.) Korm. rend. Az 1999. I. 1-je előtt megállapított nyugdíjak 11%-kal (min. 3500 Ft-tal) emelkedtek, de az emelés mértéke nem haladhatta meg a 25,5%-ot 2000. január 1-jétől 191/1999. (XII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó irányadó keresete

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni az irányadó keresetet egy rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozónál? A vállalkozó jelenleg 55 éves, 2001 óta rokkantnyugdíjas, a megrokkanás idején, 1988-2000 között a havi átlagkeresete 94 709 forint volt.
Részlet a válaszából: […] Ez év elejétől megváltoztak a "most már"egészségkárosodáson, korábban munkaképesség-csökkenésen alapuló ellátásokmelletti keresőtevékenységre vonatkozó szabályok. A 2008. január 1-jét megelőzőidőponttól rokkantsági, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 30. § (3) bekezdése értelmében az ügyvezető azügyvezetői teendőket munkaviszony keretében látja el, munkaszerződés hiányábanpedig jogviszonyára a megbízás szabályait kell alkalmazni. E főszabálytól eltérően a tag ügyvezető társasvállalkozóként köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személyek közül az ügyvezető társadalombiztosítási jogállását a legegyszerűbb megítélni: munkaviszonya alapján biztosított, ennek megfelelően az általános szabályok szerint kell fizetni munkabére után a 29 százalék tb-, a 8,5 százalék nyugdíj- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.