Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Felmondás e-mailen keresztüli közlése

Kérdés: Írásbeli jognyilatkozatnak tekinthető a munkaviszony elektronikus úton (e-mailen) keresztüli megszüntetése? Mikor tekinthető közöltnek az ilyen módú felmondás?
Részlet a válaszából: […] A régi Mt. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Betéti társaság beltagjának korengedményes nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e korengedményes nyugdíjba egy betéti társaság beltagja, illetve aláírhatja-e a megállapodást egy személyben mint cégvezető, és mint nyugdíjba vonuló munkavállaló? Maradhat-e továbbra is a társaság beltagja, ha közben korengedményes nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […]  Korengedményes nyugdíjazás szempontjából munkavállalónakkell tekinteni azt, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban,közszolgálati jogviszonyban, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszonyban,bedolgozói jogviszonyban, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Munkavégzés TGYÁS és GYED mellett

Kérdés: Besegíthet-e hetente pár órában díjazás nélkül a férje családjának a tulajdonában lévő gyógyszertárban az a gyógyszerész, aki jelenleg TGYÁS-ban részesül, és igénybe szeretné venni a GYED-et is? A kismama akkor dolgozna, amikor a férje már otthon van, és tud vigyázni a gyermekre.
Részlet a válaszából: […] A helyes válasz érdekében elsődlegesen az Eb-tv. idevágóelőírásait kell megvizsgálni. A törvény 41. § (1) bekezdésének b) pontja szószerint a következőképpen rendelkezik: "Nem jár terhességi-gyermekágyi segély abiztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban díjazás –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Kft.-tag korengedményes nyugdíja

Kérdés: Részesülhetek-e korengedményes nyugdíjban, ha egy kft. egyedüli cégjegyzésre jogosult tagja vagyok?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.)Korm. rendelet szerint a munkáltató – legkorábban a korengedményes nyugdíjbavonulás időpontját megelőzően egy évvel – megállapodhat a munkavállalóval annakkorengedményes nyugdíjazásáról, ha a munkavállaló az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Járulékfizetési mentesség

Kérdés: Van-e lehetőségük járulékfizetési mentességre azoknak a társaságoknak, illetve egyéni vállalkozóknak, akik tényleges tevékenységet nem folytatnak, bevételük nincs?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozók többségének (bt., kkt., kft., egyesülés, közös vállalat, kht., szabadalmi ügyvivői társaság tagjainak) biztosítási kötelezettsége a személyes közreműködési kötelezettség tartama alatt, míg az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.