Széchenyi Pihenő Kártya

Kérdés: Részesülhet Széchenyi Pihenő Kártya-juttatásban egy kft. kiegészítő tevékenységet folytató tagja, aki személyesen közreműködik a cég tevékenységében, és tagi jövedelmet is felvesz?
Részlet a válaszából: […] Igen, részesülhet. Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a munkáltató által a munkavállalónak az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya formájában – az 55/2011. Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően – juttatott támogatás béren kívüli juttatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Adótartozás levonása próbaidő alatt

Kérdés: Levonható az adótartozás a próbaidő alatt számfejtett munkabérből?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése szerint a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.A Vht. 65-66. §-ai szabályozzák a munkavállalói munkabérből történő levonás rendjét. Az 65....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a bevételszerző tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha nincs alkalmazottja, minden munkát ő csinál, és egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Végezhető a személyes közreműködés díjazás nélkül? A cégben a tag végzi az ügyvezetői feladatokat is megbízási szerződés alapján, "0" forint tiszteletdíj ellenében. Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a személyes közreműködés miatt abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet? Kaphat béren kívüli juttatásokat a tag (Erzsébet-utalvány, önsegélyező pénztári befizetés) abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A kft. tagjai által – nem választott tisztségviselőként – végzett személyes munkavégzés mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Étkezési hozzájárulás 2012-ben

Kérdés: Adhat-e a munkáltató hozzájárulást a SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára azoknak a dolgozóknak, akik Erzsébet-utalványt is kapnak?
Részlet a válaszából: […]  2012-ben a munkáltatónak több lehetősége is van béren kívülijuttatásként a dolgozó számára étkezési hozzájárulást adni. Ezek a juttatásokegymástól függetlenül vagy egymás mellett is adhatók, ezzel kapcsolatbankorlátozó rendelkezés nincs.1. Az Szja-tv. 71. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Munkáltató által nyújtott internethasználat díjának közterhei

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség keletkezik a munkáltató által nyújtott internethasználat díja után?
Részlet a válaszából: […]  A személyijövedelemadó-kötelezettségre vonatkozóan pontoseligazítást ad a 2011/30. Adózási kérdés, amelyet az alábbiakban – apróváltoztatásokkal – teljes terjedelmében közlünk.Munkahelyi internethasználatAz Szja-tv. 4. § (2) bekezdése szerint: nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Nem pénzben adott vagyoni érték eho-kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell meghatározni az eho alapját a béren kívüli juttatásnak nem minősülő nem pénzben adott vagyoni érték esetén?
Részlet a válaszából: […] 2011-től az Szja-tv. szerint természetbeni juttatásokhelyett nem pénzben adott vagyoni érték adózási szabályait kell alkalmazni. Anem pénzben adott vagyoni érték után főszabály szerint a személyi jövedelemadóa magánszemélyt terheli. A szerzés jogcímét a felek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Külföldi üdülés

Kérdés: Milyen jogcímen cafeteriaelem a külföldi üdülés, melyik törvény teszi lehetővé a juttatását? Ki adhatja, ki kaphatja, és hogyan lehet elszámolni? Alapja-e a társasági adónak, illetve költségként elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriarendszer nem törvényben szabályozott rendszer,hanem a béren kívüli juttatásokat biztosító kifizető által kialakítottrendszer, amelybe gyakorlatilag bármilyen jogcímen beépíthetők juttatások.Életszerűen a cafeteriában a munkáltató elsősorban azokat ajuttatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] A 2010-es év a változások éve. A korábban adómentesen adhatóbéren kívüli juttatások jó része adókötelessé vált, más része kedvezményesadózás alá esik, csupán néhány juttatás maradt adómentes.Néhány béren kívüli juttatás továbbra is adómentes maradt.2010. évtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Üdülési csekk nyilvántartása, bevallása

Kérdés: Kell-e név szerinti jelentést küldeni az APEH-nak a 2009-ben kiosztott 71 500 forint/év/fő összegű üdülési csekkekről, vagy elég egy nyilvántartás erről a juttatásról?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.3. pontja alapján amunkáltató adómentesen adhat évente 71 500 forint értékben üdülési csekkettöbbek között a munkavállalójának. Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjaszerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése értelmében a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyeket:– a munkáltató a magánszemély javára munkáltatóihozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba együttesen, legfeljebba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.