Szülés külföldi előzménnyel

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kismama, aki 2020-ban érettségizett, szeptemberben férjhez ment, 2021. januárban Angliába költözött, ahol 2021. február 1-jétől május 31-ig munkaviszonyban dolgozott, júniusban azonban hazaköltözött, és első gyermekét 2021. október 15-re várja? Az érintett 2021. július 5-től Magyarországon munkaviszonyba áll, korábban itthon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] Először nézzük meg a CSED-jogosultságnak a feltételeit.Főszabály, hogy csecsemőgondozási díjra az a nő jogosult, akinek a gyermeke a biztosításának tartama alatt születik, és a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. Jogosult az a nő is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Jogalap nélkül felvett ellátás

Kérdés: Igénylőváltás esetén lehetséges a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási díj visszamenőleges visszakövetelése úgynevezett betudás útján? Miként történik a korábban megállapított ellátásról történő lemondás, és milyen formában kerül rendezésre az esetleg jogalap nélkül felvett ellátás?
Részlet a válaszából: […] A kedvezőbbség elvéből eredően az igényjogosultak számára az Eb-tv. mérlegelési lehetőséget biztosít a már megállapított gyermekgondozási díj iránti igény módosítására, és az ebben a tekintetben meghatározott feltételek fennállásától függően az igénylőváltásra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A magyar jogszabályok szerinti jelenleg az a személy minősül saját jogú nyugdíjasnak, aki– a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban,– az Európai Unió valamely tagállama, illetve Norvégia, Izland,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Foglalkoztatás munkaszüneti napon

Kérdés: Nyitva tartható-e július 1-jén, az egészségügyi munkaszüneti napon egy gyógyszertár, foglalkoztathatók-e ezen a napon a munkavállalók, illetve ha igen, akkor milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkabér kifizetésére? A munkaszüneti napról kiadott közlemény szerint az egyéni és társas vállalkozókra, valamint a közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre a munkaszüneti nap nem érvényes.
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napra vonatkozó általános munkajogi,foglalkoztatási előírásokat az Mt. 125. §-ában foglalt rendelkezésektartalmazzák.E rendelkezések értelmében munkaszüneti napon a munkavállalórendes munkaidőben kizárólaga) a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Választás napja

Kérdés: Melyik törvény tartalmazza azt a rendelkezést, hogy csökken a szülési szabadság időtartama, és hogy a szülési szabadságot a szülés napjától kell számítani, illetve az anya részéről "elveszett" két hétnek hogyan alakul a jövedelmi, jogviszonyi státusza az alábbi esetben? A harmadik gyermekét 2009. augusztus 15-én szülő anya a szülést követően 2009. szeptember 2-án – amikor már rendelkezésre állt a születési anyakönyvi kivonat, taj-kártya – személyesen nyújtotta be terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét, s egyidejűleg lemondta a második gyerek utáni GYES folyósítását, melyet az apa vett igénybe. Ez a nap lett a választás napja. A kapott tájékoztatás szerint ezzel a közel két héttel csökkent a TGYÁS időszaka.
Részlet a válaszából: […] Először is azt szeretnénk pontosítani, hogy aterhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a jogosultnak a foglalkoztatójánálkell bejelentenie.Az elbírálás és folyósítás érdekében a társadalombiztosításikifizetőhelyet nem működtető foglalkoztató feladatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Kötelezően előírt ügyelet díjazása

Kérdés: Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.
Részlet a válaszából: […] A készenlétre és az ügyeletre vonatkozó előírásokat az Mt.129. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében készenlét az az időtartam, amelyalatt a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérő időben, illetve amunkaidőkereten felül – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Nyugdíj-adatszolgáltatás időszaka

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a 2005. évre 2006. január 16-án kifizetett 13. havi juttatást a 2006. január 1-jétől január 15-ig kért nyugdíj-adatszolgáltatás esetén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki pontosan, de a gyakorlatitapasztalat alapján valószínű, hogy a dolgozó 2006. január 16-tól nyugdíjbamegy, ezért kéri a nyugdíjfolyósító szerv az adatszolgáltatást.Tekintettel arra, hogy a kifizetett 13. havi juttatásjárulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] A szülés esetén járó, illetve igényelhető ellátásokkalkapcsolatos kérdések nagy számára tekintettel az alábbiakban átfogó, teljeskörű ismertetést adunk a témáról.Terhességi-gyermekágyi segélyKi jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre? A terhességi-gyermekágyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] A kérdést feltételezhetően az a gondolat ihlette, hogy a rendszeres szociális járadék – rszj – folyósítása a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget valamiképpen – kedvezően – befolyásolhatja. Bizonyára kedvezőtlenül érinti a kérdésre adott válaszunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt választ adnánk a kérdésre, röviden összefoglaljuk a gyermeknevelési támogatás lényegesebb ismérveit, az igényjogosultság főbb szabályait. Bevezetésére az 1993-as Szoc-tv.-ben jövedelemhatártól függő szociális juttatásként került sor, ahonnan a Cst. 1999. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.