Segítő családtagi és alkalmi munkavállalói foglalkoztatás

Kérdés: A nyári hónapokban tevékenykedhet-e segítő családtagként, díjazás nélkül egy balatoni üzletben a működtető vállalkozás egyik tagjának fia, aki egy másik vállalkozásban tag? Köthet-e a vállalkozás a feladatok ellátására alkalmi munkavállalási szerződést?
Részlet a válaszából: […] A segítő családtagi foglalkoztatás jogszerűen csakmeghatározott vállalkozási formák keretében valósulhat meg. Ezen formák aközkereseti és a betéti társaság, illetőleg az egyéni vállalkozás. Amennyiben akérdésben említett vállalkozás ezek valamelyikének megfelel, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Többes jogviszonyú vállalkozó (eva)

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagjának, aki 2005. június 1-jétől munkaviszonyt létesített? Főfoglalkozású munkaviszonyában jogosult-e adójóváírásra, tekintettel arra, hogy "evás" jövedelme várhatóan jóval meg fogja haladni a jövedelemhatárt?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét nemérinti az a tény, hogy a társaság az eva hatálya alá tartozik-e vagy sem. Jelenesetben heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező biztosított társasvállalkozóról van szó, aki a személyes közreműködésére tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Önellenőrzés

Kérdés: Hogyan tehet eleget kötelezettségeinek az a kft., amely több éven keresztül elmulasztotta bevallani és megfizetni a megbízás alapján és a vállalkozás jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállalói közterheit?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozásnak mielőbb önellenőrzéssel kell bepótolnia ahiányosságot az alábbi irányelv szerint, melyet kivonatosan közlünk:"7004/2004. (AEÉ 4.) APEH irányelvaz adóbevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésérőlAz adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Vállalkozói járulék

Kérdés: Igaz-e, hogy áprilisban valamennyi társas vállalkozónak meg kell fizetnie a vállalkozói járulékot? Miért került bevezetésre ez az újabb közteher?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vagy társas vállalkozók korábban nem voltakjogosultak munkanélküli-ellátásra, ha munkanélkülivé váltak. A 2005-ösadómódosítások értelmében azonban úgynevezett vállalkozói járadék illeti megazt a munkanélkülit, aki a megelőző négy évben legalább 365 napig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Családi kedvezmény

Kérdés: Van-e valamilyen akadálya annak, hogy a családi kedvezményt csak az év végi adóbevallás megtételekor, egy összegben igényelje vissza a jogosult? A kedvezményezett dönthet-e úgy, hogy év elejétől a házastársa vegye igénybe ezt a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezményt az Szja-tv. 40. § (6) bekezdéseszerint az a magánszemély érvényesítheti, aki a Cst. szerint családi pótlékrajogosult. A Cst. 7. § (1) bekezdése alapján a családi pótlékra a vér szerintiszülő, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Adóbevallás utólagos módosítása

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó 2003. évben hosszú ideig betegállományban volt, táppénzét megkapta, adóbevallásában ezt be is vallotta. 2004 áprilisában – amikor a rokkantsági nyugdíjazását intézte – az volt a kedvezőbb megoldás, hogy visszamenőlegesen megkapta a nyugdíjat 2003. szeptember 1-jétől. Az EP határozattal kötelezte a vállalkozót, hogy a 2003. szeptember 1-jétől 2004. január 11-ig tartó időtartamra kifizetett táppénz összegét fizesse vissza, ami meg is történt. Hogyan tudja a 2003. évi adóbevallását módosítani a 2004 áprilisában visszafizetett táppénz, illetve a visszamenőlegesen elszámolt nyugdíj összegével?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2004. január 1-jétől hatályos – ezért csak a 2004. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre alkalmazható – 1. §-ának (7) bekezdése szerint az érvénytelen szerződés alapján vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük talán a végéről. A kft. ügyvezetője fő szabályként munkaviszonyban látja el a tevékenységét, munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban. Kivételt képez e fő szabály alól a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező – így értelemszerűen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Családi kedvezmény és pótszabadság

Kérdés: Egy női munkavállalónak három gyermeke van. Két idősebb gyermekének édesapjától elváltan él, harmadik gyermekének édesapjával közös háztartásban, élettársi viszonyban. Jogosult-e a harmadik gyermek apja mind a három gyermek után igénybe venni a gyermekek után járó pótszabadságot, valamint az adókedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési szabadság az Mt.-ben meghatározott pótszabadságok egyik fajtája, amely a munkavállalót meghatározott feltételek megléte esetén illeti meg.Az Mt. 132. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Szja-levonás tb-ellátás esetén

Kérdés: Mit tartalmaz pontosan az OEP által megküldött, a 2002. évi adóköteles táppénz összegéről szóló értesítésben hivatkozott 1995. évi CXVII. tv. 30. és 33. §-a? Az értesítésben foglaltak nem pontosan érthetőek.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról szól. Az alábbiakban szó szerint idézzük a két kért paragrafust."30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0-650 000 Ft 20% 650 001-1 350 000 Ft 130 000 Ft és a 650 000 Ft-on felüli rész ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
8
9