Kisadózó egyéni vállalkozó további jogviszonya

Kérdés: Miért kell megfizetnie a járulékokat a részfoglalkozású munkaviszonyában egy matematika-fizika felkészítést, korrepetálást végző kisadózó egyéni vállalkozónak, aki a munkaviszonyában ugyanezt a tevékenységet végzi? Akkor is meg kellene fizetni a járulékot, ha a munkaviszony helyett megbízási jogviszonyt létesítene?
Részlet a válaszából: […] Olvasónknak egyidejűleg két jogviszonya van: kisadózó egyéni vállalkozó, illetve munkaviszonyban álló dolgozó. A kisadózás melletti munkaviszony azért lehetséges, mert a munkaideje nem éri el a heti 36 órát. Heti 36 órát elérő munkavégzéssel járó munkaviszony mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán elsősorban azt kell eldöntenünk, hogy a munkavállaló kiegészítő tevékenységűnek minősül-e, avagy nem. A Tbj-tv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a kiegészítő tevékenységű személy nem minősül biztosítottnak, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. szabályai alapján egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végezheti a tevékenységét.A Tbj-tv. általános szabályai alapján a kft. ügyvezetője társas vállalkozónak minősül, ha a tevékenységét nem munkaviszony keretében végzi, kivéve, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Kisadózó ellátási alapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
Részlet a válaszából: […] A kisadózó jogszabályban meghatározott ellátási alapja havi 108.000 forint, ami a minimálbér felét sem éri el, így hosszabb távon rendkívül kedvezőtlenül érinti a majdani nyugellátás összegét.Ugyanakkor a Kata-tv. nem teszi lehetővé magasabb ellátási alap választását.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Megbízási díj

Kérdés:

Biztosítottá válik az a nyugdíjas személy, akinek a havi megbízási díja megbízási szerződés alapján 250.000 forint napi két óra feladat ellátásáért? Le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a magánszemélytől ebben az esetben? A munka- és tűzvédelmi tevékenységet ellátó személy egy kft. tulajdonos-ügyvezetője, a szerződés a megbízó és a kft. között jött létre, amely minden hónapban számlát fog kiállítani a megbízási díj összegéről.

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében valóban biztosítottá válik a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Nyugdíjas szülő által előterjesztett otthonfelújítási támogatás elutasítása

Kérdés:

Mi lehet a tényleges indok egy nyugdíjas szülő otthonfelújítási támogatásának elutasítása esetén? Az elutasító döntés az 518/2020. Korm. rendelet 3. §-ára hivatkozva több elutasítási okot is felsorol.

Részlet a válaszából: […] Az otthonfelújítási támogatás igénybevételét előíró feltételrendszerben meghatározó jelentőséggel bír a jogalkotó társadalombiztosítási jogviszonnyal szemben megfogalmazott elvárása. Az 518/2020. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján a támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki betöltötte a 65. életévét, de nem vette még igénybe az öregségi nyugellátást, ugyanakkor egyéni vállalkozásában mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállaló a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazásában – feltéve, hogy rendelkezik a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idővel – az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében nyugdíjasnak minősül.A társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Jogosultság álláskeresési járadékra

Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
Részlet a válaszából: […] Álláskeresési járadékra az Flt. 25. §-ának (1) bekezdése értelmében az jogosult, aki1. álláskereső,2. az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,3. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés: Főállásúnak vagy kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha 2022. szeptember 1-jétől indítja el egyéni vállalkozását? Miként fog beleszámítani a kivét és az osztalék a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha átalányadózást választ?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati járandóság nem minősül nyugellátásnak, így az ebben részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, tehát egyéni vállalkozóként havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Ugyanakkor a 2011. évi CLXVII. törvény 11. szakasza értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló

Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személyek akkor esnek biztosítási kötelezettség alá, ha nem minősülnek kiegészítő tevékenységűnek.A Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja alapján kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – többek között – a munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
1
2
3
…
7