Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Idetartozik a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt támogatás a törvényben meghatározott mértékig, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Ekhós munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Meg kell állapítani a betegszabadság időtartamára járó távolléti díjat az ekho alá eső jövedelemből is annak a munkavállalónak az esetében, aki egy kft. munkaviszonyban álló dolgozója, és a minimálbérig az általános szabályok alapján fizeti meg a járulékokat, az e fölötti jövedelme után pedig az ekho szerinti közteherfizetést választotta? Amennyiben igen, akkor is meg kell fizetni az általános szabályok szerint a közterheket a minimálbér után? Rendezhető visszamenőlegesen önellenőrzéssel az ekho szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a munkavállaló az év elején nem adott erre vonatkozó nyilatkozatot, de most utólag január 1-jétől kéri az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetése nem jogosít az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai-ra, így táppénzre sem. Ugyanakkor a betegszabadság idejére járó díjazás nem társadalombiztosítási ellátás, és az alapjául szolgáló távolléti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kft. természetes személy tagja a személyes közreműködés tekintetében három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre adandó válasz a Tbj-tv. és az Szja-tv. fogalommeghatározásain alapul. A Tbj-tv. alkalmazásánál mezőgazdasági őstermelőnek az Szja-tv. 3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személyt kell tekinteni [Tbj-tv. 4. § w) pontja]. Az Szja-tv. 3. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Közteherfizetés többes jogviszony esetén

Kérdés: Melyik tevékenységében köteles megfizetni a közterheket az a magánszemély, aki 2011-ben fejezte be tanulmányait, ezt követően néhány hónapig munkaviszonyban állt, majd 2012 márciusától egyéni vállalkozó, de vállalkozói tevékenységét 2013. április 1-jétől szünetelteti, emellett 2013. február 1-jétől mezőgazdasági őstermelő? Milyen ellátásokra lesz jogosult a december hónapban várható szülése esetén?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a járulékfizetéssel. Az említett hölgy 2012-től az általános szabályok szerint biztosított egyéni vállalkozóként tett eleget (legalább a minimálbér alapulvételével) járulékfizetési kötelezettségének egészen 2013. március 31-ig. Ezt követően viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény az Szja-tv. 29/A. §-a alapján illeti meg a kedvezményezett eltartott után a családi pótlékra jogosult magánszemélyt. A házastársak a saját háztartásban nevelt gyermekeik esetében, mivel mindketten jogosultak a családi kedvezményre, azt közösen vehetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Rehabilitációs ellátásban részesülő társas vállalkozó rehabilitációs kártyája

Kérdés: Tudja érvényesíteni a rehabilitációs kártyával járó kedvezményeket egy főfoglalkozású társas vállalkozó, aki 2011. december 31-ig kiegészítő tevékenységű volt, jelenleg rehabilitációs ellátást kap, és komplex vizsgálat előtt áll? Betegsége esetén jogosult lesz táppénzre a befizetett járulékai alapján?
Részlet a válaszából: […]  A főfoglalkozású társas vállalkozó a rehabilitációs kártyaalapján a kedvezménnyel nem élhet. A Pf-tv. vonatkozó rendelkezése értelmében arehabilitációs kártyához kapcsolódó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt amunkaadó veheti igénybe. A jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak 2012-től a mezőgazdasági őstermelőkre?
Részlet a válaszából: […]  A mezőgazdasági őstermelő Szja-tv. szerinti fogalmát atörvény értelmező rendelkezése határozza meg. E szerint mezőgazdasági őstermelőaz a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a sajátgazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzes időszaka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a járulékokat a táppénzes időszak alatt is annak az átalányadózó fodrász egyéni vállalkozónak, akinek a havi bevétele 400 000 forint, jövedelmét 80 százalékos költséghányaddal számolja ki, járulékait 94 000 forint után fizeti, és 2011 májusában közlekedési balesetet szenvedett, amely miatt 2011. május 10-től táppénzben részesül? Az egyéni vállalkozónak van egy alkalmazottja, aki napi 8 órában dolgozik, így a havi 400 000 forintos bevétele a táppénzes időszak alatt is meglesz. Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat május hónapban?
Részlet a válaszából: […]  Az első kérdésre a válasz az, hogy nem. A Tbj-tv. 29. § (1)bekezdésének b) pontja alapján a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó a27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot az átalánybanmegállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Társas vállalkozó táppénzjogosultságának lejárta

Kérdés: Jogosult lesz-e valamilyen ellátásra a 365 nap táppénz lejárta után egy társas vállalkozóként biztosított személy? Amennyiben semmilyen ellátásra nem jogosult, hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, illetve mi a teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Sajnos konkrét választ nem tudunk adni, mivel nem ismerjükolvasónk férjének "paramétereit". Általánosságban elmondhatjuk, hogy atáppénzre jogosultság megszűnését követően egészségkárosodása mértékének,életkorának, szolgálati idejének, illetőleg egyéb jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.
1
2
3