Ellátások második gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kismama, aki 2 éves gyermekével jelenleg GYES-en van, eközben 2015. október 1-jétől munkát vállalt egy másik munkáltatónál, 2016 áprilisára várja következő gyermekét, és 2015. november 2-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelenné válik? Mi lesz ebben az esetben a táppénz alapja? Melyik jogviszony alapján kell megállapítani a csecsemőgondozási díjat, és ennek az ellátásnak mi lesz az alapja? A munkavállaló fenn kívánja tartani az eredeti munkaviszonyát, amely már 2010-től fennáll.
Részlet a válaszából: […] A levélben közöltek alapján az anyának 2015. október 1-jétől egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. Az Eb-tv. 39/A §-ban foglaltak alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultságokat, a folyósítások időtartamát és az ellátások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

CSED alapja második gyermek szülése esetén

Kérdés: Milyen összeg alapján lesz jogosult csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2012. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2013. március 22-én született gyermeke után TGYÁS-t és GYED-et kapott, jelenleg pedig GYES-ben részesül, a GYES folyósítása alatt 2015. április 1-jétől napi 4 órás munkaidőben visszament dolgozni, jelenleg várandós, és a második gyermek születésének várható időpontja 2015. október 20-a? A TGYÁS napi alapja 17 320 forint volt, a jelenleg fennálló 4 órás munkaviszonyában pedig 250 000 forint a havi munkabére. Milyen ellátásra lesz jogosult a szülés után a dolgozó a 2014. december 1-jétől jelenleg is fennálló másik napi 4 órás munkaviszonyában?
Részlet a válaszából: […] Megállapíthatjuk, hogy a kismamának jelenleg egy­idejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. A csecsemőgondozási díjra való jogosultságát, és az ellátások összegét jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni és megállapítani.A 2012. február 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Ellátások második gyermek után

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja az alábbi esetben? Az anyuka első gyermeke után 2014. január 19-től GYES-ben részesül, amely mellett visszamegy a munkahelyére dolgozni, illetve 2014. január 20-tól január 30-ig 9 nap fizetett szabadságot vesz igénybe. Ezután az orvos keresőképtelen állományba fogja venni, mert 2014 márciusában fog megszületni a második gyermeke. Valóban új jogviszonyként kell bejelenteni a visszatérés után a munkavállaló munkaviszonyát? A táppénzre már az új jogviszony, azaz a szabadság idejére kifizetett bér alapján lesz jogosult? Mit jelent az ő esetében a GYED extra? A szülést követően jár még az első gyermek után a GYES?
Részlet a válaszából: […] Nézzük meg, hogy mi is az a GYED extra. 2014. január 1-jén léptek életbe a GYED-re vonatkozó új rendelkezések, melyeknek négy fő eleme van:1. a gyermeket nevelő szülő a gyermek egyéves kora után a GYED folyósítása mellett korlátlan időtartamban visszamehet dolgozni;2. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
Részlet a válaszából: […] 2014. januártól változott a GYES folyósítása melletti munkavállalás lehetősége. Kedvezőbb a szabály, mert a gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek egyéves kora után korlátlan időtartamban végezhet keresőtevékenységet. Korábban a munkavégzés heti 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, az édesanyának egyidejűleg fennálló három jogviszonya van. Egy a közalkalmazotti, melyben pedagógus (és a szülésig fizetett szabadságát töltötte), és másik kettő, napi 8-8 órás munkaidővel, feltételezhetően biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

GYES-ben részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: A második szüléséig a GYES folyósítása mellett is jogosult-e táppénzre az az 1987. július 1. óta munkaviszonyban álló dolgozó, aki GYED-ben részesül 2004. december 5-jétől 2006. június 21-jéig, 2006. június 22-jétől GYES-t igényel, és mellette 8 órában visszamegy dolgozni, először letölti a felhalmozódott szabadságát, majd 2006. szeptember 1-jétől betegszabadságra megy, aztán táppénzt igényel, mivel terhessége miatt keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] Táppénzre az a személy jogosult, aki a biztosítás fennállásaalatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válikkeresőképtelenné, és a 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékfizetésére kötelezett.Az egyidejűleg fennálló több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.