Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának c) pontja értelmében szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha erre az időszakra a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Ekho szerinti adózás

Kérdés: Milyen esetben fordulhat elő, hogy nem kell megfizetni a minimálbér 12-szerese után a normál szabályok szerint a közterheket? A kérdés az Ekho-tv. 3. §-a (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásával összefüggésben merült fel.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett jogszabályi helyről gyakran megfeledkeznek a jogalkalmazók, holott az meglehetősen szélesre tárja az ekho szerinti adózás lehetőségét.Az Ekho-tv. alapesetben évi 60 millió forintos bevételi értékhatárig teszi lehetővé az ekho szerinti adózást – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Munkabérletiltás elszámolása magánszemélyek különadójának megszüntetése miatt

Kérdés: Befolyásolja a munkabérletiltás elszámolását a különadó visszamenőleges megszüntetése annak a magánszemélynek az esetében, akinek a közszolgálati jogviszonya 2018-ban szűnt meg, és a megszűnéssel összefüggésben kifizetett juttatásainak egy része után meg kellett fizetnie a 75 százalékos mértékű különadót?
Részlet a válaszából: […] Az Országgyűlés rendkívül szigorú jogszabályt alkotott, amikor elfogadta a 2010. évi XC. tv.-t, mely – többek között – a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról rendelkezett.Döntésével a jogalkotó a jogviszony megszüntetésével összefüggésben kifizetett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Családi adókedvezmény elszámolása

Kérdés: Hogyan kell a gyakorlatban elszámolni a családi adókedvezményt havi 161?000 forint munkabérből abban az esetben, ha a munkavállalónak 3 gyermeke van? Milyen sorrendben érvényesíthető a kedvezmény a járulékokból?
Részlet a válaszából: […] A családi adókedvezmény elsősorban adókedvezmény, és csak kiegészítő jelleggel járulékkedvezmény. Ezért a szabályozás azon a logikán alapul, hogy először az adóelőleg-megállapítás során kell figyelembe venni a családi kedvezményt, és ha még marad fenn nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Többes jogviszonyú ügyvezető közterhei

Kérdés: Melyik cégben és milyen összegű járulékokat kell megfizetnie annak a személynek, aki egy kft.-ben 36 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, további két kft.-ben ügyvezető, valamint egy betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja? Ügyvezetésen kívül személyesen egyik cégben sem közreműködő. Jövedelmet csak a munkaviszonya alapján vesz fel, a többi cégben nem. Hogyan változik a kötelezettsége, ha valamelyik cégben személyesen is közreműködik?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a munkaviszony alapján kifizetett munkabér után mindenképpen keletkezik fizetési kötelezettsége mind a kft.-nek, mind a magánszemélynek. A cégnek meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a magánszemélynek pedig a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […]  Feltételezzük, hogy a kérdés arra vonatkozik, hogy a rokkantságinyugdíj megállapítható-e, ha előtte az igénylő hosszabb ideig, jelen esetben öthónapig, táppénzben részesült, és a rokkantsági nyugdíj megállapítását úgykéri, hogy a biztosítással járó jogviszonyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Tévhitként él a köztudatban, hogy akinek taj-száma van, azmár biztosított, és jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.Minden magyar állampolgár 18. életévének betöltése napjáig állampolgári jogonveheti igénybe az egészségügyi ellátást, azt követően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] Az adóhatóságnak joga és kötelessége, hogy a szerződéseketvalódi tartalmuk szerint minősítse. Ugyanakkor az adóügyi és polgári jogijogviszony egymástól elválhat, és az adóhatóság megállapítása nem hat ki afelek polgári jogi jogviszonyára, az adóhatóság minősítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] Az adóhatóságnak joga és kötelessége, hogy a szerződéseketvalódi tartalmuk szerint minősítse. Ugyanakkor az adóügyi és polgári jogijogviszony egymástól elválhat, és az adóhatóság megállapítása nem hat ki afelek polgári jogi jogviszonyára, az adóhatóság minősítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.
1
2