Munkanapok számítása

Kérdés: Az egy napra jutó távolléti díj számításánál a tárgyhó munkanapjainak számát kell figyelembe venni [Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pont]. A munkanapok számának megállapításánál a tárgyhóban lévő munkaszüneti napot is be kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pontja értelmében havi időbér esetén az egy napra jutó távolléti díj: az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa.Az Mt. 150/A § (6) bekezdése értelmében nem kell alkalmazni az (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Részmunkaidős munkavállaló közterhei

Kérdés: Bt. kültagja nappali tagozatos egyetemi hallgató. Munkaszerződéssel havi 8 munkanapot dolgozik, csak forgalmi jutalékot kap az eredményességétől függően. Milyen mértékű járulékot kell fizetnie? Mennyi eho-t kell fizetnie, a napi összeget, vagy az egész hónapra járó összeget?
Részlet a válaszából: […] Az egyetemi hallgató kültag jogviszonya a munkaszerződéssel történő foglalkoztatására tekintettel munkaviszonynak minősül. A munkaviszonyban álló biztosított személy munkabére – esetünkben a forgalmi jutalék – után a foglalkoztató betéti társaságnak a 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (2) bekezdése szerint 2001. január 1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A 2001. és 2002. évekre szóló, de 2003-ban kifizetett, munkaviszonyból származó jövedelem adókötelezettségét a munkavégzés évében meglévő feltételek alapján kell meghatározni (AEÉ 1998. évi 6. szám 58. pont). Bár 2003-ban vélhetően a Svájccal kötött, kettős adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Részmunkaidős munkavállaló eho-ja

Kérdés: Részmunkaidős munkavállaló után mennyi tételes eho-t kell fizetni (pl. heti 20 órás foglalkoztatás esetén, havi bruttó 25 000 forint munkabér fizetése mellett, ha a munkavállalónak csak ez az egy munkaviszonya van és nem nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 9. §-a alapján: "(1) A tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt 2003. január 1-jétől havi 3450 forint (naptári naponként 115 forint). (2) Ha a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alapjául szolgáló jogviszony nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Munkavállaló kirendelése

Kérdés: Minek minősül a munkavállaló ellenérték nélküli átadása másik, külföldi cég részére, abban az esetben, ha a dolgozó az átvevő vállalkozótól kapja munkabérét? Milyen nyilvántartási kötelezettsége van az átadó munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A fenti foglalkoztatási forma az Mt. szerint kirendelésnek minősül, ha az alábbi feltételeknek megfelel: Az Mt. 150. §-a (1) bekezdése alapján a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállaló más munkáltatónál történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkaidő hosszától függetlenül kiterjed a biztosítás, tehát főszabályként a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet.Hogy ezen ellátások közül ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Folyamatos munkarendben dolgozók munkabére

Kérdés: A szombat, vasárnap is dolgozó kereskedelmi munkavállalóknak milyen pótlékok járnak, mi a szabadság kiadásának rendje?
Részlet a válaszából: […] A heti pihenőidőre és a vasárnapi munkavégzésre, valamint annak díjazására vonatkozó szabályok 2002. szeptember 1-jétől jelentősen módosultak. Általános szabály, hogy a munkavállalónak heti két pihenőnap jár, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie. E szabály betartása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Társas vállalkozók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
Részlet a válaszából: […] Jelentős számban érkeznek olvasóinktól olyan levelek, amelyekben a különféle társas vállalkozások, közöttük is elsősorban a gazdasági társaságok tagjainak személyes közreműködése, másképpen egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyainak társadalombiztosítási jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az egyénijárulék-fizetési kötelezettség problémáját két jogszabályi hely segítségül hívásával tudjuk egyértelműen megoldani: a Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a járulékokat a kifizetéskor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni, a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
…
59
60
61