Munkabérletiltás keresőképtelenség és munkabérelőleg esetén

Kérdés: Hogyan érvényesül a munkabérletiltás a munkavállaló 2021. január 4. napjától január 29-ig terjedő keresőképtelen állománya időtartamában, ha a keresőképtelenségét utólagosan, a követő hónapban igazolja, ezért a munkáltató 2021. február hónapban számolja el a betegszabadság idejére járó juttatást, és 2021. március hónaptól a korábban folyósított munkabérelőleg levonásba helyezését is megkezdi? Az öregségi nyugdíjminimum ötszörös összegét a munkáltató kötelező érvénnyel kényszerül kifizetni a munkavállalónak, vagy a jelen ügyben ennél alacsonyabb kifizetett munkabér is jogszerűnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A Vht. 75. §-a alapján a munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES lejárta után vissza szeretne menni a munkahelyére, de azt a tájékoztatást kapta, hogy már nincs szükség a munkájára, mert időközben megszűnt az a munkakör, amire alkalmazták?
Részlet a válaszából: […] Az érvényes munkaszerződés alapján a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége áll fenn a munkavállalóval szemben, így a keresőképtelenség megszűnését követően biztosítania kell számára a munkavégzéshez szükséges feltételeket.Az Mt. 65. §-a szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szabadság fizetés nélküli szabadság idejére

Kérdés: Jogosult a fizetés nélküli szabadság első fél évére ismét a szabadságára az a munkavállaló, aki 2019. november 3-ig, gyermeke 3. életévének betöltéséig GYES-en volt, majd visszatért dolgozni, amely tényt a munkáltató tudomásul vette, de csak a szabadságát töltötte le, mert ezen idő alatt gyermeke tartós betegségére tekintettel ismét megigényelte a GYES-t, melyet 2020. október 31-ig meg is kapott? A munkavállaló a szabadsága lejártát követő naptól ismét kérte a munkáltatótól a fizetés nélküli szabadságot, melyet engedélyeztek a részére.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései alapján főszabály szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő után minden naptári évben szabadság jár. Kivételként azonban a törvény tényleges munkavégzés hiányában is munkában töltött időnek minősíti az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Elhunyt munkavállaló

Kérdés: Hogyan rendezheti a táppénzt, illetve a ki nem adott szabadságot a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akit 2016. március 21-től foglalkoztatott, 2016. augusztus 1-jétől súlyos betegség miatt keresőképtelen volt, és 2017. áprilisban elhunyt? A munkavállaló haláláról az internetről értesült a munkáltató, a családtól semmilyen értesítést nem kaptak, az özvegy nem akar kommunikálni a munkáltatóval. A keresőképtelenségről szóló igazolások 2017. április 3-ig állnak a kifizetőhely rendelkezésére, a munkáltató a halál pontos idejét nem tudja.
Részlet a válaszából: […] A jogosult halála esetén fel nem vett ellátások sorsáról az Eb-tv. 61. §-ának (10) bekezdésében foglaltak az irányadók. E szerint a fel nem vett ellátást az elhunyttal közös háztartásban együtt élt házastársa, élettársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Táppénzigény elutasítása jogviszony megszűnése esetén

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akinek a jogviszonyát a táppénzellátás iránti igény érvényesítésére irányuló szándékával egyidejűleg 2017. május 2. napjával rendkívüli felmentéssel megszüntette, a megszüntetés napjára jutó járandóságát elszámolta és kifizette? A dolgozó – keresetveszteség hiányában – táppénzellátás iránti igényét ezen a napon ugyan nem, de a jogviszony megszűnését követő nappal már érvényesíteni szándékozott. Ezzel párhuzamosan a munkáltatói döntést vitatottá tette és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon keresetet nyújtott be a jogviszonya helyreállítása érdekében.
Részlet a válaszából: […] A megelőző évek jogalkotói folyamata, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak érvényesítését a vélt vagy valós visszaélések elkerülése érdekében fokozatosan korlátok közé szorította.A jogalkotó szándéka markánsan megjeleníthető az Eb-tv. 46. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.Annak ellenére, hogy ténylegesen valamilyen okból nem történik munkavégzés, a szabadságra jogosító időtartamba történő beszámítás szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Pótszabadság határozott idejű munkaviszony esetén

Kérdés: Jogosult a 25 év alattiak pótszabadságára egy kormányhivatali munkahelyen határozott idejű munkaszerződés alapján dolgozó munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A kormányhivatal mint munkáltató a Kttv. hatálya alá tartozó közigazgatási szerv, amelynél – a törvény vonatkozó rendelkezése alapján – a közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörök gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Szabadságnapok korrigálása keresőképtelenség esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató abban az esetben, ha az adott évben a keresőképtelenség 31. napja után már az első naptól csökkenti a szabadnapok számát, vagy az eljárást sérelmező munkavállalók álláspontja a helyes, amely szerint csak a 31. naptól kell korrigálni a szabadságnapok számát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a régihez képest az éves szabadságra vonatkozó rendelkezéseket alapvetően változtatta meg azzal, hogy az éves szabadság megállapítása szempontjából nem használja a munkaviszony szünetelésének fogalmát. Ennek megfelelően nem úgy rendelkezik, hogy a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Jogosultság passzív táppénzre és munkanélküli-ellátásra

Kérdés: Munkaviszonya megszűnése esetén jogosult lesz-e passzív jogon táppénzre, illetve munkanélküli-ellátásra az a heti 40 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, akinek a munkaviszonya hamarosan közös megegyezéssel megszűnik, azonban 30 százalékos tulajdonrésze van egy másik kft.-ben, amelynek ügyvezetője is, de juttatásban nem részesül, mivel személyesen nem működik közre?
Részlet a válaszából: […] A passzív táppénzzel nincs "gond", ugyanis a táppénz a keresőképtelenségtartamára minden megszorítás nélkül jár a dolgozó részére, legfeljebb azonban amunkaviszonyának megszűnését követően 30 napon át [Eb-tv. 46. § (1)bekezdésének a) pontja]. Más a helyzet azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Melyek azok az időtartamok, amelyek jogosító időként beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjazásánál, amely életkorra tekintet nélkül 40 év munka után jár?
Részlet a válaszából: […] A nőkkedvezményes nyugdíjának megállapításánál jogosultsági időnek kizárólaga) akeresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá esőjogviszonnyal, valamint b)terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozásisegélyben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.
1
2
3