Egyszerűsített foglalkoztatottak létszámának meghatározása

Kérdés: Figyelembe vehető az egyszerűsített foglalkoztatottak számának meghatározásához egy betéti társaság 4 fő nyugdíjas munkavállalója, akik nyugdíjas státuszukra tekintettel nincsenek biztosítottként bejelentve a céghez? A vállalkozásnak így egyetlen biztosított munkavállalója van, az ügyvezetői tevékenységet ellátó beltag.
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számát a munkáltató átlagos statisztikai létszámához köti. A jogszabály 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szenteljünk néhány sort az alapproblémának, tehát a jogviszony kérdésének. A Kiva-tv. – 2022. augusztus 31-ével hatályát veszített – 2. §-a 8. pontjának g) pontja értelmében nem minősül főállásúnak az a kisadózó, aki egyben társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatás (GYET) mellett a Cst. 24. §-a értelmében heti 30 órát meg nem haladóan lehet keresőtevékenységet folytatni, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az érintett otthonában történik. A kérdésben egyéni, illetve társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Egyetemista ügyvezető járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha egyetemre jár, és az ügyvezetői teendők ellátásáért nem vesz fel megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy kft. tulajdonos ügyvezető tagjáról van szó, aki az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, 0 forintos megbízási díjért látja el, és e jogviszonyára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek egy egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője után, aki a társaság tevékenységében 4 órás munkaviszony keretében személyesen közreműködik (adatfeldolgozást végez), az ügyvezetői megbízásért külön díjazásban nem részesül, és egy másik kft.-ben napi 4 órás munkaviszonyban szintén munkát végez?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha a társaságban nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy kéttagú kft. mindkét munkaviszonyban álló ügyvezetője létesít egy másik, heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben egyidejűleg fennálló két munkaviszonyról van/lesz szó, ami sem társadalombiztosítási, sem adójogi értelemben nem eredményez változást a jogviszonyok, valamint a két személy után teljesítendő közteherfizetés tekintetében. A munkaadóknak mindkettőjük után,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a korlátolt felelősségű társaságnak, amelyik átvállalná az ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíját, tanulmányi szerződésben kikötve, hogy az egyetem befejeztével náluk helyezkedik el? Előnyösebb-e, ha az említett diák tagként belép a társaságba?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzunk egy félreértést. Az Mt. 299. §-a szerinti tanulmányi szerződés kizárólag a munkáltató és a munkavállaló között jöhet létre. A kérdésben említett diák, illetve társaság között viszont nem áll fenn munkaviszony, tehát ők tanulmányi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Beltag nyugdíjba vonulása

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy egy bt. egyetlen beltagja csak akkor tud nyugdíjba menni, ha lemond beltagságáról, illetve az ügyvezetésről?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 18. §-ának (2), illetve (2a) bekezdésében foglaltak szerint a nyugdíjjogosultság egyik feltétele, hogy az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően számára a teljes öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj-tv. (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.
1
2