Tanulmányi támogatás

Kérdés: Adó-, illetve járulékköteles jövedelemnek számít egy kft., valamint nappali tagozatos egyetemi hallgatók között létrejött tanulmányi szerződés alapján fizetett tanulmányi támogatás abban az esetben, ha a támogatottak vállalják, hogy a kötelező szakmai gyakorlatot a támogatónál teljesítik, a szakdolgozatot a támogatónál készítik el, illetve a tanulmányok befejezését követően a támogatónál munkaviszonyt létesítenek legalább a támogatás időtartamával megegyező időre? A tanulmányok ideje alatt a támogatott folyamatosan kapcsolatot tart a támogató által kijelölt mentorokkal. A tanulmányi támogatás összege a tanulmányi eredményektől függően maximum havi 75 000 forint. Be kell jelenteni a diákokat a 'T1041-es nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt támogatás adómentességét jogszabály nem teszi lehetővé. Adómentesnek mindössze a nappali tagozatos egyetemi hallgatóknak a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás minősülhet, annak is havonta legfeljebb a hónap első napján érvényes havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Iskolarendszerű képzés átvállalása

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az iskolarendszerű képzés átvállalására vonatkozó jogszabályokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. október 4-től áll munkaviszonyban egy cégnél, 2006 őszétől egyetemi hallgató, a 2009/2010-es tanévben halasztott, 2010/2011-ben folytatta a tanulmányait, és az utolsó évre a munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele? Az alább idézett cikkrészletből melyik részt kell alkalmazni a munkavállalóra? "Az iskolarendszerű képzés 2011-ben felmerült költségének átvállalása esetén a munkáltató adókötelezettségét a következők szerint kell meghatározni: - Ha a képzés 2009. december 31-ét követően kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költségnek megfelelő (195 000 x 1,19 = 232 050) adóalap után az adó 16 százalék, az ezt meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig 27 százalék. - Ha a képzés 2009. február 1.-december 31. között kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költséget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék. - Ha a képzés 2006. január 1.-2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben a 400 ezer forint összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék."
Részlet a válaszából: […] Az iskolarendszerű képzésekkel összefüggő adómentesség(adókötelezettség) jogcímei az évek során folyamatosan változtak, az átmenetiszabályok viszont biztosítják az eredeti szabályok szerinti adózást a képzésvégéig. Átmeneti szabály alkalmazására akkor kerül sor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Evaalany betéti társaság közterhei

Kérdés: Egy orvosi szaktanácsadással, illetve egyetemi oktatással foglalkozó kétszemélyes betéti társaság beltagja és kültagja egyaránt heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatott főorvosként egy kórházban. A társaság az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Kötelesek-e a tagok havonta az 53 ezer forint összegű minimálbért kivenni, és ez után szja-t, illetve járulékot fizetni? Jelenleg a tagok osztalékként veszik ki a jövedelmet, és ez után evaalanyként adóznak, egyéb jövedelmet nem vesznek fel. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] Betéti társaság személyesen munkát végző tagjairól, azaz társas vállalkozókról van szó, akikről azt is tudjuk, hogy nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak (nem nyugdíjasok), viszont rendelkeznek heti 36 órát elérő foglalkoztatással.A heti 36 órát elérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatók által nyújtott jóléti juttatások egyik leggyakoribb formája a munkavállalók részére biztosított étkezési utalvány. Nem kétséges, hogy az utalvány egy olyan juttatási forma, amit az adó- és járulékszabályok sem hagyhatnak figyelmen kívül.A szabályok közül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.