Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához szükséges információk közül néhány hiányzik, ezért a válaszadásnál egyes tényálláselemek tekintetében feltételezéssel éltünk.Az Szja-tv. 2. §-ának (5) bekezdése úgy szól, hogy a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett ellátás saját jogú nyugdíjnak minősül, így az ebben részesülő személy egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő. Ez azt jelenti, hogy havonta meg kell fizetnie a 6390 forintos egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

GYES-en lévő munkavállaló másodállása

Kérdés: Vállalhat másodállást egy jelenleg GYES-en lévő, napi 6 órás munkaviszonyban dolgozó személy úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátását? A munka egy amerikai cég újsághirdetésének szerkesztése lenne. Hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget ebben az esetben a másodállás után?
Részlet a válaszából: […] A választ a végén kezdjük. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, a gyermek egyéves kora után pedig heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A szülni készülő biztosított foglalkoztatójának sokrétű feladatai vannak mind a kifizetőhelyi, mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.