18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Munkavállalás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Valóban nem haladhatja meg a bruttó munkabér a havi 191?475 forintot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. február hónapig rokkantsági ellátásban részesül, és nem szeretné elveszteni az ellátást a munkavállalása miatt? Jogosult lesz az emelésre abban az esetben, ha az ellátás mellett munkaviszonyban áll?
2. cikk / 18 Alapbérbe beépített pótlékok
Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
3. cikk / 18 Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye
Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
4. cikk / 18 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók
Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
5. cikk / 18 Unió tagállamaiban munkát végző munkavállalók bérezése
Kérdés: Mire kell figyelnie a dolgozók külföldi munkavégzésével összefüggő bérezés során annak a cégnek, amely az unió több tagállamába készül kiküldeni munkavállalókat építési-szerelési munkák elvégzésére? Van ezzel kapcsolatban valamilyen különös szabályozás?
6. cikk / 18 GYES mellett munkát végző munkavállaló táppénze
Kérdés: Helyes-e a 2011. január 24-én kezdődő gyermekápolási táppénz alapjának megállapítása a szerződés szerinti jövedelem alapján, annak a munkavállalónak az esetében, aki 2005. március 21-től áll munkaviszonyban, 2008. november 14-től 2010. szeptember 30-ig TGYÁS-ban és GYED-ben részesült, 2010. október 1-jétől GYES-t igényelt, és november 1-jétől munkába állt, a munkaideje azonban heti 40 óráról heti 30 órára csökkent és ezzel arányosan csökkent a munkabére is? Megszakításnak minősül-e a GYES időszaka ebben az esetben?
7. cikk / 18 Bt. tulajdonosának jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a betéti társaság tulajdonosának jogviszonya a cégalapítástól napjainkig az alábbi esetben? Egy 2003 óta folyamatos heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló 2005. szeptember 23-án alapított egy betéti társaságot, amelyben üzletvezetőként, illetve személyesen közreműködő beltagként szerepel, és 2005. december 13-ig személyesen közreműködött, de jövedelmet nem vett fel, ezért járulékot sem fizetett.
8. cikk / 18 Rokkantnyugdíjas munkavállaló napi munkaideje
Kérdés: Dolgozhat-e napi 8 órás munkaviszonyban az a rokkantsági nyugdíjas munkavállaló, aki 2003 óta 67 százalékos rokkant, és 2008. óta napi 6 órában dolgozik? Kérheti-e a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű emelését?
9. cikk / 18 Németországba kiküldött munkavállalók jelenléti íve, bérszámfejtése
Kérdés: Hogyan kell vezetni a jelenléti ívet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiket belföldi munkáltatójuk Németországba küld kiküldetésbe, amelynek időtartama nem éri el a 183 napot? Hogyan kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyek Magyarországon fizetett ünnepnek minősülnek, de Németországban nem, vagy fordítva?
10. cikk / 18 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
