Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Többes jogviszonyú kft.-tag

Kérdés: Hogyan oldható meg 2022. szeptember 1-jétől a legkedvezőbben egy egyszemélyes kft. tagjának a jogviszonya, aki 2022. augusztus 31-ig megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket, és emellett pszichiáterként személyesen is közreműködik a tevékenységben? Az érintett személy kisadózó egyéni vállalkozó is, amelyet eddig nem főfoglalkozásban végzett, de szeptember 1-jétől már csak főfoglalkozású lehet. Érdemes lehet esetleg egy nyugdíjas ügyvezetőt alkalmaznia ingyenes megbízási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Az új Kata-tv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében 2022. szeptember 1-jétől valóban kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést. A törvény 2. §-a pontosan meghatározza, hogy ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Betéti társaság végelszámolója II.

Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
Részlet a válaszából: […] Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja kimondja, hogy nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A 297/2022. Korm. rendelet azonban lehetővé teszi, hogy ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Szakértő költségátalánya

Kérdés: Milyen dokumentum szükséges egy pályázatot elbíráló szakértői testület tagjainak költségátalány kifizetéséhez? Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek, ha ezenkívül más juttatást nem kapnak a tagok? A megbízó vagy a magánszemély kötelezettsége lesz a közterhek elszámolása, bevallása és befizetése? Milyen egyéb kötelezettségei keletkeznek a kifizetőnek a költségátalány kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Ha a szakértő a tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, és ezt a tényt a benyújtott számlán a kifizető felé jelzi a jogállását bizonyító közokirat számának feltüntetésével, akkor a kifizetésből nem kell adóelőleget és társadalombiztosítási járulékot levonni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] 2019. január 1-jétől minden más személy, például munkáltató, kifizető által a magánszemély javára kötött és e más személy által fizetett díjú biztosításának díja a magánszemély jogcím szerinti jövedelme, kivéve, ha a biztosító szolgáltatására a díjfizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Nyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Vonatkozik a szociális hozzájárulási adó alóli mentesség 2020. július 1-jétől egy betéti társaság nyugdíjas tagjának fizetett osztalékra is, ha a tagnak egyébként a társaságból nem keletkezik más jövedelme?
Részlet a válaszából: […] Nem vonatkozik. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a), illetve g) pontja rögzíti, hogy nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerinti adóalap [tehát az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg)-alap számításnál figyelembe vett jövedelem] után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Kisadózói jogviszony és munkaviszony elhatárolása

Kérdés: Van valamilyen tiltó rendelkezés arra vonatkozóan, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó vállalkozói szerződést kössön egy céggel, ahol korábban főfoglalkozású munkaviszony keretében dolgozott? A magánszemély munkaviszonya 2019. február 28-án szűnt meg az érintett cégnél, 2019. március 4-től egy másik vállalkozásnál áll heti 40 órás munkaviszonyban, és emellett végezné a vállalkozási tevékenységét, amely teljesen más jellegű, mint a munkaviszonyában végzett munkája.
Részlet a válaszából: […] Arra vonatkozóan, hogy vállalkozási szerződés jöjjön létre egy korábbi munkavállaló és a korábbi foglalkoztató cége között, semmilyen tiltó rendelkezés nincs. A Ptk. szabályozása szerint a felek – alapesetben – szabadon köthetnek szerződést, szabadon választhatják meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Kiegészítő tevékenységű tag osztaléka

Kérdés: Befolyásolja a tagi jövedelem, illetve a magánszemélyként bérbe adott ingatlanból származó jövedelem a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó részére fizetett osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, tekintve, hogy ezek az összegek nem szolgálnak szociális hozzájárulási adó alapjául?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai esetében (és e körbe tartozik az osztalék is) a szociális hozzájárulás adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdései és az 1. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett hölgy jelenleg két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik: egy munkaviszonnyal, illetve egy társas vállalkozói jogviszonnyal. Ez utóbbiban – tagi jövedelem híján – heti 36 órát elérő jogviszonyára tekintettel járulékfizetési kötelezettség nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.
1
2
3
4