12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Munkavállalás céges rendezvényen
Kérdés:
Lehetséges, hogy egy betéti társaság háztartási munka keretében alkalmazzon valakit céges rendezvényen, vagy ez csak magánszemélyek között megengedett, és így az alkalmazó például csak a bt. ügyvezetője lehet?
2. cikk / 12 Betéti társaság végelszámolója II.
Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
3. cikk / 12 Ügyvezetés munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
4. cikk / 12 Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal
Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
5. cikk / 12 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
6. cikk / 12 Keresőtevékenység GYED alatt
Kérdés: Eleget tesz-e a keresőtevékenységre vonatkozó feltételnek az az édesanya, aki a GYED tartama alatt bölcsődébe adja kisgyermekét, de nem a főállású munkahelyére megy vissza, hanem önálló vállalkozásba kezd?
7. cikk / 12 Szociális hozzájárulási adó alapjának csökkentése
Kérdés: Figyelembe vehető csökkentő tételként a szakképzési hozzájárulás alapjának számításánál a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók után igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
8. cikk / 12 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
9. cikk / 12 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmények betegszabadság idején
Kérdés:
Érvényesíthetők a betegszabadság idejére járó juttatásból a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények?
10. cikk / 12 Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Igénybe vehető a rehabilitációs hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó kedvezménye az után a megváltozott munkaképességű munkavállaló után, aki rehabilitációs pénzbeli ellátásban részesül, amelynek folyósítása jelenleg szünetel, tekintettel arra, hogy a munkavállaló foglalkoztatása heti 40 órában történik? Visszavonásra kerül a rehabilitációs kártya ebben az esetben, vagy a munkáltatónál marad?