Felmondás keresőképtelen munkavállalónak

Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A betegség miatti keresőképtelenség időtartama korábban ún. felmondási tilalom alá esett. A munkáltató ez alatt az idő alatt és a megszűnést követő meghatározott ideig a munkaviszony felmondását nem is közölhette a munkavállalóval. A jelenleg hatályos szabályozás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás

Kérdés: A régi és az új Mt. szabályozásának tükrében milyen jogkövetkezménye van annak, ha a munkáltatói intézkedés (egyoldalú jognyilatkozat) a jogszabályi előírás ellenére nem tartalmazza vagy hiányosan tartalmazza a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] A régi Mt. 6. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. Ebben az esetben a jogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni.A régi Mt. 202....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Betegállomány próbaidő alatt

Kérdés: Szünetel-e a próbaidő a betegállomány ideje alatt, illetve meghosszabbítható-e ezzel az időtartammal? Felmondhat-e a munkáltató ebben az esetben a betegállomány ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] A próbaidő a munkajog munkaviszonyhoz kötődő sajátosintézménye. A próbaidő rendeltetése az, hogy ez idő alatt a munkáltató és amunkavállaló "kipróbálják egymást", és ha valamelyik úgy dönt, hogy amunkaviszony elképzelésének nem felel meg, ezért nem kívánja fenntartani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Munkáltatói jognyilatkozat átvétele

Kérdés: Milyen munkajogi következményei lehetnek a munkáltatói jognyilatkozat átvétele munkavállaló általi megtagadásának?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 6. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmébenaz írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagyaz átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha azátvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Kirendelés külföldi leányvállalathoz

Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
Részlet a válaszából: […] Kirendelésnek minősül, ha a munkavállalót a munkáltatókközött létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál – külföldön – történőmunkavégzésre is kötelezi a munkáltató. Ennek feltétele, hogy a munkavállalókirendelésére ellenszolgáltatás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt

Kérdés: Mennyi ideje van a munkáltatónak az elszámolásra és a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos iratok kiadására abban az esetben, ha a próbaidő alatt egy nézeteltérés miatt hazaküldte a munkavállalóját, és a továbbiakban nem kíván vele dolgozni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 87. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a próbaidő alatt a munkaviszony megszüntethető azonnali hatállyal. AzMt. 87. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a munkaviszonymegszüntetésére irányuló megállapodást, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Kell-e időszakot váltani a vonatkozási időszak tekintetében az átlagkereset számításakor havidíjas és órabéres dolgozónál is a szokásos bérfizetési naptól eltérő időben történő kifizetés esetén? Pl.: Egy munkavállaló munkaviszonya 2006. április 24-én megszűnik. A munkavégzés alól 2006. március 11-étől van felmentve, a felmentési időre átlagkereset illeti meg. Az irányadó időszakban beszámítható jövedelem nincs, a havibére 70 000 forint. Mennyi az átlagkereset összege a március 11-étől március 31-éig, illetve az április 1-jétől április 24-éig tartó időszakra. Mi lesz az alapja az 5 hónapra járó végkielégítésnek? Egy órabéres dolgozó munkaviszonya 2006. április 3-án szűnik meg, a munkavégzés alól 2006. február 13-ától fel van mentve. Mi az irányadó időszak a február 13-ától február 28-áig, illetve a március 1-jétől 31-éig, és az április 1-3-ig terjedő időre? Mi lesz a 3 hónapra járó végkielégítés irányadó ideje?
Részlet a válaszából: […] Az átlagkeresetre vonatkozó előírásokat az Mt. 152. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. Az átlagkereset-számításra amunkaviszonyban általában akkor kerül sor, ha a munkaviszonyra vonatkozószabály vagy a felek megállapodása a munkavállalónak átlagkereset vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás egyes kérdései

Kérdés: Milyen következményekkel jár a munkavállalókra nézve a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás?
Részlet a válaszából: […] Munkáltatói jogutódlással összefüggő előírásokat az Mt.85/A-85/B §-ában meghatározott rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a munkáltató személyében bekövetkezőjogutódlásnak minősül:– a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

EMMA-bejelentés teljesítése

Kérdés: Hogyan teljesítheti az EMMA-adatszolgáltatást a munkáltató büntetés nélkül abban az esetben, ha a munkavállaló bejelentés nélkül távozik, és soha többé nem jön dolgozni? Néhány iparágban ez gyakran előfordul, a munkáltató nem tudja, mi történt a dolgozóval, legjobb esetben 2-3 hét múlva megjelenik az irataiért, a visszamenőleges kijelentés miatt azonban a Munkaügyi Főfelügyelőség már büntetést szab ki.
Részlet a válaszából: […] A külföldi munkavállalók bejelentése is probléma, ugyanis haa folytatólagos munkavállalási engedély szombati naptól szól, a bejelentésviszont csak hétfőn történik meg, az szintén szankciókat eredményez.A munkaviszony időtartamára vonatkozó előírásokat az Mt. 79...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése 2003. január 1-jétől a következő új, utolsó mondattal egészült ki: "A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.