Saját jogú öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíjemelése

Kérdés: Jogosult a félszázalékos emelésre a 365 nap ledolgozása után egy saját jogú öregségi nyugdíj mellett dolgozó egyéni vállalkozó, aki fizeti a jövedelme után a nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] Igen, a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatás, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenység esetén jár a nyugdíjnövelés. A saját jogú nyugellátásban részesülő személyt – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy keresete

Kérdés:

Mennyi lehet a 2011-ben II. csoportos rokkantsági nyugdíjas, 2012-től rokkantsági el­lá­tás­ban részesülő alkalmazott keresete 2012. július 1-jétől, ha az állapota végleges, komplex felülvizsgálata nem szükséges? Hogyan kell értelmezni azt a jogszabályt, hogy a munkavállaló jövedelmének három egymást követő hónapra vonatkozó átlaga nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 150 százalékát, azaz 139 500 forintot? Ezt az összeget havi összegként vagy a három hónapra jutó jövedelemként kell értelmezni?

Részlet a válaszából: […] Valóban a 2011. évi CXCI. tv. 32. §-ának (2) bekezdése értelmében ez év július 1-jétől a rokkantsági ellátásban részesülő személy keresőtevékenységből származó jövedelmének három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga nem haladhatja meg a minimálbér 150...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

1956-ban született nő ellátásai

Kérdés: Milyen ellátást kaphat az az 56 éves nő, aki 1970 júniusa óta dolgozik, de nem jogosult a nők kedvezményes nyugdíjára, mert 42 év szolgálati idejéből csak 38 év jogosultsági időt vettek figyelembe, mivel az iskolai idejét és az 1 év munkanélküli-ellátásban töltött időt nem számították be? A munkavállaló súlyos betegségekkel küzd, jelenlegi munkáját már nem tudja elvégezni, a munkáltatója nem tud könnyebb munkát biztosítani a számára, 2008-ban 35 százalékos egészségkárosodását állapították meg. Valóban nem mondhat fel a munkáltató a munkavállaló 55. életéve betöltése után?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő, de az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát felmondással a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, valamint képességével vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Csoportos létszámcsökkentés közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Hogyan érvényesülnek a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó munkajogi előírások a közalkalmazotti jogviszonyban, milyen jogviszony-megszüntetési módok, illetve formák vehetők figyelembe a csoportos létszámcsökkentés szempontjából?
Részlet a válaszából: […]  A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó munkajogiszabályokat az Mt. 94/A-94/H. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó munkajogielőírások közalkalmazotti jogviszonyban is irány­adóak azzal, hogy a Kjt. 38/A.§-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Közalkalmazott jubileumi jutalma

Kérdés: Milyen időtartamokat, illetve jogviszonyokat lehet figyelembe venni a közalkalmazotti jubileumi jutalom megállapításához szükséges jogosító idő számításánál?
Részlet a válaszából: […]  A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottközalkalmazottak jubileumi jutalmával összefüggő munkajogi előírásokat a Kjt.78. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a 25, 30, illetve 40 éviközalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Munkavégzés TGYÁS és GYED mellett

Kérdés: Besegíthet-e hetente pár órában díjazás nélkül a férje családjának a tulajdonában lévő gyógyszertárban az a gyógyszerész, aki jelenleg TGYÁS-ban részesül, és igénybe szeretné venni a GYED-et is? A kismama akkor dolgozna, amikor a férje már otthon van, és tud vigyázni a gyermekre.
Részlet a válaszából: […] A helyes válasz érdekében elsődlegesen az Eb-tv. idevágóelőírásait kell megvizsgálni. A törvény 41. § (1) bekezdésének b) pontja szószerint a következőképpen rendelkezik: "Nem jár terhességi-gyermekágyi segély abiztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban díjazás –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Nyugdíjjárulék járulékfizetési felső határ elérése esetén

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után annak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki a főállású munkaviszonyában már meghaladta az egyéni járulékfizetési kötelezettség felső határát?
Részlet a válaszából: […] A kérdés olyan pontot érint, amelynél ütközik azáltalánosnak mondható joggyakorlat és a törvényi szöveg. Általánosnak mondhatóugyanis az a gyakorlat, hogy az adott évi járulékfizetési felső határ összegébevalamennyi olyan kereset, jövedelem beszámít, amely után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Napi munkába járás térítése közösségi közlekedés esetén

Kérdés: Valóban megváltoztak-e a munkába járás költségtérítésének szabályai? Van-e valami változás a napi bejárás költségtérítésében?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet 2010. május 1-jén lép hatályba. Amunkáltatónak a napi munkába járás költségeinek egy részét akkor kellmegtérítenie, ha a munkavállaló a munkahelyét közigazgatási határon kívülilakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről közelíti meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Hazautazás megtérítése közösségi közlekedéssel

Kérdés: Összeghatárra tekintet nélkül kifizethető-e adómentesen a munkavállalónak a hazautazás költsége?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrőlszóló 39/2010. Korm. rendelet 2010. május 1-jétől hatályon kívül helyezte akorábban hatályos 78/1993. Korm. rendeletet, és új szabályokat alkotott. Amegváltozott szabályokat azokra a költségtérítésekre kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Külföldi üdülés

Kérdés: Milyen jogcímen cafeteriaelem a külföldi üdülés, melyik törvény teszi lehetővé a juttatását? Ki adhatja, ki kaphatja, és hogyan lehet elszámolni? Alapja-e a társasági adónak, illetve költségként elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriarendszer nem törvényben szabályozott rendszer,hanem a béren kívüli juttatásokat biztosító kifizető által kialakítottrendszer, amelybe gyakorlatilag bármilyen jogcímen beépíthetők juttatások.Életszerűen a cafeteriában a munkáltató elsősorban azokat ajuttatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.
1
2
3
4
6