Nagycsaládosok személygépkocsi--szerzési támogatásának megtérítése-

Kérdés: Levonható a munkabérből, illetve a társadalombiztosítási ellátásokból a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának jogalap nélkül igényelt vagy vissza nem fizetett összege?
Részlet a válaszából: […] A gyermekvállalás segítése és a gyermeknevelés támogatása, valamint a három- vagy többgyermekes családok megfelelő befogadóképességű személygépkocsihoz jutásának elősegítése érdekében a 45/2019. Korm. rendeletben meghatározott feltételekkel vissza nem térítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfogalmazása nem teljesen egyértelmű, hiszen a munkáltató károkozásával összefüggésben a munkavállaló részére megállapítható egyösszegű kártérítés, illetve járadék is. A járadék viszont egy rendszeres – tehát nem egyösszegű – pénzbeli juttatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Cafeteria és a munkabérletiltás

Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer 2019. évi szűkítése az érintett munkavállalói kör és a jogalkalmazók változáshoz való viszonyulásának, alkalmazkodásának és rugalmasságának folyamatos, jelenleg is zajló nagy próbatétele.A cafeteriaelemek szűkítésével a jogalkotó nem titkolt célja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Többletként kivett szabadság megtérítése

Kérdés: Valóban meg kell térítenie a kivett többletszabadságot annak a munkavállalónak, aki év közben létrejött munkaviszonyát még ugyanabban az évben meg kívánja szüntetni, és a munkáltatója 4 nap szabadság visszafizetésére kötelezte? A dolgozó vitatja a munkáltató követelését.
Részlet a válaszából: […] A kérdés a megújult munkajogi szabályozáshoz kapcsolódik, és érinti a munkavállalókat megillető szabadság kiadásának rendjét, valamint a munkáltatói követelésekre irányadó jogszabályok rendszerét.A témakör elemzése során azonban nem mellőzhető az a tény, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 2. § 6. pontja a következőképpen rendelkezik: "AMagyar Köztársaságban adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét etörvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve ajövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Felmondó munkavállaló jogszerűtlen eljárása

Kérdés: Jogszerűen járt-e el a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkavállaló felmondással megszüntette a határozatlan időre szóló munkaviszonyát, de a 30 napos felmondási időt nem volt hajlandó letölteni, a felmondása közlésének napján eltávozott a munkahelyről. A munkáltató az utolsó munkában töltött nappal megszüntette a dolgozó munkaviszonyát, a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat postán megküldte, azonban az utolsó havi bérét nem fizették ki, mivel a felmondási idő le nem töltése miatt a le nem dolgozott felmondási időre járó átlagkeresetet köteles megfizetni.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 101. § (1) bekezdésben foglaltak alapján, ha amunkavállaló a munkaviszonyát nem a törvényben előírtak szerint szünteti meg,köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járóátlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Szabadság visszavonása

Kérdés: A többletszabadság visszavonásakor van-e mód a bruttó módon történő elszámolásra, azaz a járandóság terhére levonni a szabadság bruttó összegét? Ha erre nincs mód, a munkabér-levonás szabályai szerint mit kell levonni, a szabadság idejére járó bruttó bért, vagy annak számított nettó tartalmát?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása kapcsán először is azt kelltisztázni, hogy a szabadság "visszavonása", vagyis a többletként kiadottszabadságra kifizetett munkabér megtérítése mikor, és hogyan történhet. Az egyik lehetséges eset az, amikor a munkavállalómunkaviszonya megszűnik, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.