Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kft. természetes személy tagja a személyes közreműködés tekintetében három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Nyugdíjas tag bejelentése, közterhei

Kérdés: Melyik cégben kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy öregségi nyugdíjas magánszemély után, aki több társaságban is tag, és valamennyi cégében megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat? A magánszemély májusi nyugdíjazásáig az egyik cégben heti 36 órás munkaviszonyban dolgozott, de a nyugdíjba vonulása óta itt is megbízás alapján végzi a tevékenységét. Az ügyvezető valamennyi cégből kap megbízási díjat, de az nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon ezeket a jogviszonyokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben tulajdonos tagról van szó, aki egy­idejűleg több kft.-jében megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket.Ez társadalombiztosítási szempontból azt jelenti, hogy valamennyi kft.-ben kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a korlátolt felelősségű társaságnak, amelyik átvállalná az ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíját, tanulmányi szerződésben kikötve, hogy az egyetem befejeztével náluk helyezkedik el? Előnyösebb-e, ha az említett diák tagként belép a társaságba?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzunk egy félreértést. Az Mt. 299. §-a szerinti tanulmányi szerződés kizárólag a munkáltató és a munkavállaló között jöhet létre. A kérdésben említett diák, illetve társaság között viszont nem áll fenn munkaviszony, tehát ők tanulmányi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Családi gazdaság tagjainak jogállása

Kérdés: Melyik jogviszonya lesz az elsődleges annak a magánszemélynek, aki 2012-ben önálló tevékenységként állattenyésztést kezdett, 2013-ban családi gazdálkodóként nyilvántartásba vették, és egyidejűleg egy gazdasági társaságban személyesen közreműködő tagként az ügyvezetői teendőket is ellátja? Biztosítottá válik a családi gazdaságba belépő feleség, aki jelenleg szintén egy kft. tagja, de személyesen nem működik közre a tevékenységben? Mindketten megfelelnek a Tbj-tv. 5. §-a i) pontjában megfogalmazott feltételeknek. Amennyiben a családi gazdaságban végzett tevékenység után kell megfizetnie a közterheket, akkor csak 2014-től alkalmazhatja az árbevétel 20 százaléka utáni járulékfizetést? Kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a családi gazdálkodásban közreműködő saját jogú nyugdíjas édesanya után?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság tevékenységében személyesen közreműködő és a társaság ügyvezetését is ellátó tag a Tbj-tv. 4. §-ának d/1. pontja szerint társas vállalkozónak minősül, s mint ilyen a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján biztosítottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Többes jogviszonyú ügyvezető közterhei

Kérdés: Melyik cégben és milyen összegű járulékokat kell megfizetnie annak a személynek, aki egy kft.-ben 36 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, további két kft.-ben ügyvezető, valamint egy betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja? Ügyvezetésen kívül személyesen egyik cégben sem közreműködő. Jövedelmet csak a munkaviszonya alapján vesz fel, a többi cégben nem. Hogyan változik a kötelezettsége, ha valamelyik cégben személyesen is közreműködik?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a munkaviszony alapján kifizetett munkabér után mindenképpen keletkezik fizetési kötelezettsége mind a kft.-nek, mind a magánszemélynek. A cégnek meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a magánszemélynek pedig a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a bevételszerző tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha nincs alkalmazottja, minden munkát ő csinál, és egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Végezhető a személyes közreműködés díjazás nélkül? A cégben a tag végzi az ügyvezetői feladatokat is megbízási szerződés alapján, "0" forint tiszteletdíj ellenében. Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a személyes közreműködés miatt abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet? Kaphat béren kívüli juttatásokat a tag (Erzsébet-utalvány, önsegélyező pénztári befizetés) abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A kft. tagjai által – nem választott tisztségviselőként – végzett személyes munkavégzés mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Közalkalmazott édesanya további jogviszonya

Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott édesanya a részére járó szabadságidőtartama alatt jogszabály tiltó rendelkezésének hiányában végezhet munkát atársas vállalkozásában. Főállású anyaként, a gyermeknevelési támogatás mellettaz édesanya keresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] A csatlakozást követően a 1408/71 EGK rendelet határozzameg, hogy az EGT-állampolgár melyik ország jogszabályai szerint válikbiztosítottá. Főszabály szerint annak a tagállamnak a jogszabályai hatálya alátartozik, melynek területén foglalkoztatják. Feltételezhetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.
1
2