Termőföld értékesítése

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni, és ha igen, akkor milyen összegben, ha egy magánszemély értékesíteni kíván egy összesen 20 hektár nagyságú szántót és legelőt, amit 2018-ban az édesapjától kapott ajándékba?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 51. pontja értelmében termőföldnek minősül a Földforgalmi tv.-ben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld. Tehát termőföldnek számít a föld fekvésétől – belterület vagy külterület – függetlenül valamennyi olyan földrészlet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Termőföld értékesítése

Kérdés: Milyen adókötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy magánszemély eladja a termőföldjét egy állattenyésztőnek, aki a földet az állatai számára szükséges takarmány biztosítására szeretné használni? Hogyan változik a kötelezettség, ha a vásárló egy mezőgazdasági őstermelő, aki dinnyetermesztésre kívánja hasznosítani a földet?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.5. pontja tartalmazza a termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályokat.A 9.5.1. alpont értelmében adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelema) összegéből az évi 200 000 forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetnie a társas vállalkozásnak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező tagja után? A kérdést az teszi indokolttá, hogy az egyéni vállalkozó saját maga után nem köteles ezt a közterhet fizetni. Amennyiben mégis, akkor mi az alapja?
Részlet a válaszából: […] A Szakhoz-tv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján a társas vállalkozások közül a gazdasági társaságnak minősülő formációk, az ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda és az egyéni cég alanya a szakképzési hozzájárulásnak.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvéd járulékalapja

Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy ügyvédi iroda vezető tagjának, aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a kamarai tagsága egész évben folyamatos volt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának d) 3. pontja szerint az ügyvédi iroda tagja – irodavezetői minőségétől függetlenül – társas vállalkozónak minősül. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejöttének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] Közelítsünk a kérdéshez először a folyósítás oldaláról. AzEb-tv. 41. § (1) bek. b) pontja, illetve 42/C. § a) pontja értelmében aterhességi-gyermekágyi segély és a GYED folyósításának ideje alatt semmilyenjogviszonyban sem lehet díjazás – kivéve a szerzői jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése szerint a társas vállalkozás abiztosított társas vállalkozó után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. értelmében az egyéni vállalkozó "tevékenységetkezdő"-nek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően aze napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységetkezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] A befektetések ösztönzése érdekében a tőkejövedelmek körébe tartozó osztalék(előleg) utáni közterhek tekintetében a jogszabályok a más típusú jövedelmekhez viszonyítva némiképpen kedvezőbb előírásokat tartalmaznak. Ez a személyi jövedelemadózás vonatkozásában úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi iroda tagja nem állhat munkaviszonyban a saját irodájával, mert ezt az Ütv. tiltja.Az Ütv. 6. §-a az alábbiak szerint rendelkezik az összeférhetetlenségről:"(1) Az ügyvéd a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
1
2