Külföldi napidíj összege

Kérdés: Mennyi a kötelezően adandó, legkisebb külföldi napidíj azoknak a mérnököknek az esetében, akik időszakonként külföldre utaznak a munkáltatójuk által értékesített berendezések telepítése érdekében? Milyen összegtől adóköteles a napidíj, illetve van felső korlátja a kifizetésnek?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót nem érheti hátrány a díjazásban, ha munkáltatói utasításra a szokásos munkavégzés helyétől eltérő helyen (pl. kiküldetésben) végzi a munkáját. Az Mt. ezért szabályozza a kiküldetés díjazását, mely a munkaszerződésben rögzített alapbér alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Unió tagállamaiban munkát végző munkavállalók bérezése

Kérdés: Mire kell figyelnie a dolgozók külföldi munkavégzésével összefüggő bérezés során annak a cégnek, amely az unió több tagállamába készül kiküldeni munkavállalókat építési-szerelési munkák elvégzésére? Van ezzel kapcsolatban valamilyen különös szabályozás?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk esete egyre gyakoribb, nevezetesen, hogy magyar cég az unió tagállamaiban vállal munkát, amelyet a Magyarországról kiküldött munkavállalóival végeztet el. Ezzel párhuzamosan gyakran felmerülő hiba, hogy a kiküldő magyar vállalkozások kizárólag a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer lényege, hogy a dolgozó a cég általéves szinten előre meghatározott összeghatárig dönthet arról év elején, hogy évközben milyen juttatásokat akar igénybe venni. A cafeteria előnye a dolgozó számára, hogy előre látja,milyen mértékű juttatást kap, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Adómentes juttatások

Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalóknak adott juttatások mértéke és köre amunkáltató döntése, vagy a munkáltató és a munkavállaló megállapodásánakeredménye. Ezért a munkáltató dönthet úgy, hogy az általános, általa juttatottkereten felül a dolgozók egy csoportjának további juttatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Portások munkaideje

Kérdés: Foglalkoztathatja-e egy vállalkozás 24/48 órás munkabeosztásban a munkaviszony keretében alkalmazásban álló portásokat? Mennyi a maximális (túlóra nélküli) havi órakeretük abban az esetben, ha a cégnél nincs kollektív szerződés? Helyesen jár-e el ugyanez a munkáltató, ha a teljesítménybéres dolgozóknak 7 órára számol el bért abban az esetben, ha nem teljesítménybéres munkát végeznek, hanem időbérben – átlagbérrel – számolják el napjaikat, mivel a 8 órából ténylegesen csak 7 órát dolgoznak és 1 óra munkaszünet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/B. § (3) bekezdése értelmében a teljes munkaidő mértéke (napi 8, heti 40 óra) – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 óra, legfeljebb heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló például készenléti jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] 2004-től alaposan megváltoztak a természetbeni juttatás adózási szabályai. Eddig az adókötelezettséget az határozta meg, hogy a magánszemély milyen formában – pénzben vagy természetben – jut a vagyoni előnyhöz. A pénzbeli jövedelmekre kellett alkalmazni az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] 2004-től jelentősen megváltozott a természetbeni juttatások köre az Szja-tv.-ben. Míg 2003-ig azt határozta meg a jogszabály, hogy mi nem minősül természetbeni juttatásnak, 2004. január 1-jétől azt mondja ki tételesen, hogy mit kell természetbeni juttatásnak tekinteni.E szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Törzsgárdajutalom közterhei

Kérdés: Társaságunk a kollektív szerződésben rögzítettek szerint munkavállalói részére a ledolgozott munkaviszony alapján törzsgárdajutalmat fizet. Az ilyen jogcímen kifizetett jövedelemre is a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. kérdéses rendelkezése szerint a foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot egyebek között a jubileumi jutalom után. A jubileumi jutalomra vonatkozóan az Mt. rendelkezéseket nem tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a "közönséges" munkaviszonyban foglalkoztatottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.