Rendszeres szociális járadék alapjául szolgáló jövedelem

Kérdés: Mit jelent a járadék megállapításánál az igénybejelentést megelőző 4 hónap keresete abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj 2010. február 1-jétől megszűnik, és ezután az igénylő rendszeres szociális járadékra lesz jogosult? A rokkantsági nyugdíjasként elért, vagy a nyugdíj előtti, esetleg a nyugdíj megszűnését követő keresetet veszik figyelembe ebben az esetben? Hozzá kell-e számítani a jövedelemhez a nyugdíj összegét is?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt a rendszeres szociális járadékra valójogosultság feltételeivel kell tisztában lennünk. Rendszeres szociálisjáradékra az a személy jogosult, akinek legalább 40 százalékos mértékűegészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Keresőtevékenység családi ellátások igénybevétele alatt

Kérdés: A családi ellátások tekintetében van-e jelentősége annak, hogy a család valamelyik tagja keresőtevékenységet folytat?
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldását kezdjük az igénylővel. Itt aztgondolnánk elsőre, hogy ha valaki családi pótlékban részesül, nem számít, hogydolgozik-e. 2004. május 1-jétől azonban igen! Magyarország belépett azEurópai Unióba, s ez hatással volt a társadalom minden területére, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló nyugdíja

Kérdés: Szüneteltetnie kell-e a nyugellátását 2008. január 1-jétől egy 53 éves, 67 százalékos rokkantnyugdíjas munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Az Rj-tv. átmeneti szabályai között találjuk a felvetettprobléma megoldását. Az említett jogszabály 30. §-ának (5) bekezdése értelmébena 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél anyugellátás melletti keresőtevékenység korlátozására 2008....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában, és milyen bérrel foglalkoztatható egy II., illetve III. fokú rokkantnyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] Azok a személyek, akik munkaképesség-csökkenésen alapulósaját jogú ellátásban részesülnek, bizony munkavégzési korlátozás alá esnek.Ilyen ellátás a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociálisjáradék, átmeneti járadék.A rokkantsági és baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] Kft. többségi tulajdonos tagjáról van szó, aki ennekmegfelelően az ügyvezetői teendőit társas vállalkozóként látja el.Nem nyugdíjas, többes jogviszonyban sem áll, tehátjárulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 27. § (1) bekezdésében foglaltakszerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

II. fokozatú rokkant foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható az a II. rokkantsági fokozatba tartozó, születésétől 100százalékban rokkant hölgy, akinek karja és kezei is korlátozottan mozgásképesek, és rokkantsági nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] Gyakori kérdés, hogy a nyugdíjas milyen feltételekkelvállalhat munkát.Az öregségi nyugdíjban, vagy azzal egy tekintet alá esőnyugellátásban (korkedvezményes, bányász, előrehozott stb.), valamint ahozzátartozói ellátásban és a rokkantsági járadékban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] A kérdést feltételezhetően az a gondolat ihlette, hogy a rendszeres szociális járadék – rszj – folyósítása a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget valamiképpen – kedvezően – befolyásolhatja. Bizonyára kedvezőtlenül érinti a kérdésre adott válaszunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] A hatályos jogszabályok szerint rokkantsági nyugdíj csak annak a személynek állapítható meg, aki a munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette, és az egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel. Az a személy, aki munkaképességét 50 százalékban vesztette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.