Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdésének f) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jog-viszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás (együtt: megváltozott munkaképességű személyek ellátása) feltételeia) a kérelem benyújtásakor a betöltött 15. életév,b) 60 százalékos vagy kisebb mértékű egészségi állapot,c) biztosítási idő,d) keresőtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

GYÁP-jogosultság

Kérdés: Folyósítható gyermekápolási táppénz a dolgozó részére az alábbi esetben? A dolgozó 1990-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és három kiskorú gyermeket nevel. A?harmadik gyermekkel GYES-ben részesült 2017. május 29-ig, majd a GYES lejártát követően GYET-et igényelt, amelyet folyósítanak is a részére. A?dolgozó 2017. augusztus 1-jétől napi 5 órás munkaidőben ismét dolgozik, és 2017. augusztus 17-től szeptember 6-ig a 2014. május 29-én született gyermeke betegségére tekintettel GYÁP-ot igényelt.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához nézzük meg, hogy a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenysége van-e korlátozva. A Cst. 24. §-ában foglaltak alapján a GYET-ben részesülő személy keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Igénybe veheti a kedvezményes nyugdíjat, és ha igen, mikortól az az 1958. január 9-én született nő, aki 1972-től 1975-ig szakmunkástanuló volt, felszabadulása után 1975 júliusától 2006-ig ugyanannál a munkáltatónál dolgozott, 1982-től 1985-ig GYES-en volt, 2006. május 31-én megszűnt a munkája, 2006. augusztus 15-től rokkantnyugdíjas, és 2006. október 3-tól részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A nők életkortól függetlenül jogosultságot szerezhetnek öregségi nyugdíjra, ha két feltételnek eleget tesznek,a) legalább negyven év jogosultsági idővel kell rendelkezniük, ésb) azon a napon, melytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
Részlet a válaszából: […]  A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében nema munkaidő, hanem a kereset összege határozza meg a megszerzett szolgálati időmértékét. Amennyiben ugyanis a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Közmunkaprogram keretében dolgozó munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Létesíthet-e egy 2 órás munkaviszonyt az az 56 éves dolgozó, aki jelenleg 39 év szolgálati idővel rendelkezik, és 2011. április 18-tól 2011. december 31-ig a közmunkaprogram keretein belül napi hatórás munkaviszonyban egy könyvtárban dolgozik havi 58 500 forintos munkabérért? Ha erre nincs lehetőség, fizethet-e járulékokat annak érdekében, hogy a közmunka keretében végzett munkája szolgálati időnek minősüljön? A munkavállaló munkaviszonya 2011. január 31-én szűnt meg, passzív táppénzen volt március 2-ig, és ezen a napon munkanélküliként regisztrált. Három gyermeke született, jelenleg 16 éves lányát egyedül neveli.
Részlet a válaszából: […]  Sajnos bármelyik oldalról is közelítünk a megoldás érdekébena kérdéshez, mindenfelől jogi akadályokba ütközünk. Az első probléma, hogy a 375/2010. Korm. rendelet 4. § a)pontja alapján az önkormányzat a közmunkaprogram keretében csak álláskeresőnekminősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk jogértelmezése helyes. A 2009. évi XXXV. törvényátmeneti rendelkezései szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

GYES-ben részesülő munkavállaló utáni kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Milyen nyomtatványon veheti igénybe a járulékkedvezményt az a munkáltató, aki GYES-ben részesülő munkavállalót foglalkoztat?
Részlet a válaszából: […] A munkába való visszatérést segítve az adó- ésjáruléktörvények különböző kedvezményeket határoznak meg a GYES-ben részesülők,valamint a GYES-ről visszatérők alkalmazása esetén. A kérdéssel érintettkedvezmény jelenlegi jogi hátterét néhány mondatban felvázoljuk. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.
1
2